Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

ministeriumnak egy... parolát és... pacsit nyomni a markába... Hallott illyet a kerek világ? Politica: hevesi zöld asztal - Makó, Jeruuzsálem..."

45 A Nemzeti annyit közölt, hogy ezen „napokban a bizottmány ülésében egy kis keveredés s úgy látszik, személyeskedés fordult elő, melly azonban félreértésből vette kezdetét".

46 Hogy mennyire nem félreértésről volt szó, a végkifejlet mutatta: Pálfi Albert felelős lapszerkesztő és Csiky Sándor ügyvéd és megyei bizottmányi tag között pisztolypárbaj zárta a vitát.

47 Az üggyel a Pesti Divatlap is foglalkozott: „Heves megye a minisztérium ellen bujtogatok irányában országos demonstrációt határozott, melly abból álland, hogy minden magyarhoni törvényhatóság lehető legnagyobb küldöttséget küldjön... Budapestre, amelly kormányunk iránti bizodalmunkat nyilvánítsa..."

48 III. A nemzeti önvédelem ügye Emlékezetes, a március 19-i, egri képviselő-testületi nyilvános közgyűlés harmadik határozati pontja a nemzeti őrség, vagy nemzetőrség megszervezéséről szólt. Az „Egri Polgári Őrsereg felállítása tárgyában működő bizottmány" még aznap lefektette 15 pontos tervezetét, amely a többek között a leendő fegyveres osztagok egységeit, létszámát, beosztását - fegyvernemét, belső fegyelmét, vezényletét rögzítette. Sajnos, az 1. pont korlátot állított a jelentkezők elé: „Polgárőrök csupán... vagyonnal bíró lakosok lehetnek..."

49 Ezért aztán hiába volt március 27-én a képviselő-testületi közgyűlés előtt a végleges javaslat a nemzetőrség szervezeti alapelveiről, halványult a hirtelen lelkesedés.

50 Aztán ismét fellobbant. Márciusban Egerben 1400, április elején 1500 - Gyöngyösön 1400 volt az önkéntesek száma. Heves községben 300. A toborzás sok helyen ünnepélyesen zajlott le. Egerben április 9-én a nemzetőrség zászlószentelését a líceum előtti téren végezték. Lévay Sándor nagyprépost áldotta meg a zászlót az önkéntesek élére állított Lenkey Károly jelenlétében. Egerben ekkor csendült fel először nyilvánosan a Rákóczi-induló dallama. A zászlóanya magasztos tisztét az alispán felesége, Blaskovics Gyuláné töltötte be. „Esküvének, és eshüvénk mi is - írta az ünnepi percekről a Pesti Divatlap levelezője - kik soraikban (a nemzetőrök között, M. L.) nem álltunk; esküvének hölgyeik is, kik a hon tavaszvirágaiként mosolygának az ablakokból, s szemökben honleányi édes könnyek ragyogtak. "

51 Gyöngyösön május 21-én volt a zászlószentelés a Nagy-templom melletti vásártéren (ma Fő tér, M. L.). (A zászlót Vachott Sándorné Csapó Mária és Kovács Józsefné kezdeményezésére a gyöngyösi hölgyek százai varrták, és hímezték.) Zászlóanyának Vachottnét kérték fel.

52 45 Marczius Tizenötödike 1848. máj. 19., 226. Eger, május 15. 46 Nemzeti 1848. máj. 26., 60. Eger, május 18. 47 SEBESTÉNY Sándor 1981. 35. hivatkozva Degré Alajos: Visszaemlékezéseim II. 37. 48 Pesti Divatlap 1848. máj. 27. 679. Eger, tavaszutó végén. 49 HMLIV-6. fond 2. doboz. 1848. év 71. sz., 170/1848. sz., Eger, 1848. márc. 19., a bizottmány hivatalos jelentése. Nyomtatvány. 50 SEBESTÉNY Sándor 1981. 29. 51 Pesti Divatlap 1848. ápr. 22., 2. és Pesti Hírlap 1848. ápr. 19. 348., továbbá Nemzeti 1848. máj. 4., 7. és A Honvéd 1869. ápr. 13. 118. Lenkey Károly honvédezredes emlékirataiból I. 52 Pesti Divatlap 1848. máj. 27. 679. Gyöngyös, május 21. 169