Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

6. kép. 1860-as felsőtárkányi térképen a két vadaskert (HML. U. 118.) olyan területet is fácánosnak neveztek, ahol sok volt ugyan a fácán, de nem volt zárt ez a terület. A fácánkert viszont minden kétséget kizáróan olyan zárt területet jelentett, ahol tartották és tenyésztették is a fácánt. Kerecsenden, az Egri Püspökség birtokán az 1700-as évek elején már intenzív félvad fácántenyésztés folyt. Erdődy püspök 1724-ben a már említett olasz építészt, Carlone-t egy Kerecsenden építendő fácánosház tervezésével is megbízta. „...Egerben és a püspöki uradalmakban épített számos gazdasági és ipari jellegű létesítmény közül kétségkívül a kerecsendi püspöki fácánosház 1724-ben készített, s ránkmaradt terve a legjelentősebb. ...valóságos kis kastély, amelynek földszintjén a fácánkeltető és nevelő helyiségeit, emeletén pedig a vadászkastély szobáit helyezték el. "

25 Erdődy püspöksége alatt, és utána is még egészen a század végéig folyamatos fejlődés mutatható ki a környék vadállományában, elsősorban a fácán és a fogoly tenyésztésében. A fácánosok működésével kapcsolatban az egri püspökség számadása szerint: 1790-ben Kerecsend, Pusztaszikszó és Nagytálya fácánosaiból, vadaskertjeiből 431 tenyésztett fácánt szolgáltattak be a vadászok az egri püspökség részére.

26 Egy 1799-es vagyonleltár szerint Kerecsend község határában 461 722 négyszögöl területen fácános kertet tartottak fenn, melynek évi tiszta jövedelme 33 Ft 33 krajcár. Nagytálya határában 568 db fácán tartására elkerített terület van, a pusztaszikszói Fácánosban pedig már vadászházat is építettek.

27 25 VOIT Pál 1969. 126.p. 26 NAGY Gyula 1971. 114.p. 27 BOZSIK Rafael é.n. 55-59.p. 149