Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

kat csupán csak kedvtelésből tartották, meghonosításuk nem járt eredménnyel, kudarcba fulladt. A középkorban nagy divat volt a vadon élő állatok szelidítése, melyeket az udvarház, illetve a kastély körüli parkban, kertben tartottak saját maguk és vendégeik gyönyörűségére. A madarak közül a daru nem hiányozhatott egyetlen kertből sem, de a páva, a fácán és a hattyú is a parkok, kertek közkedvelt madara volt. A ritka és nemes vad ajándékozása az uralkodók, az előkelőségek körében már a magyar állam megalapítása óta szokásban volt. A királyi vadasok mellett egyre-másra jöttek létre az egyházi (érseki, főpapi), valamint a főurak és a földbirtokosok vadaskertjei, fácánosai, ahol külön személyzet - a jágerek (alkalmazott vadászok) - foglalkoztak a vad óvásával, gondozásával, tenyésztésével. Heves megye területén kialakított vadaskertek, fácánosok A táj adottságait figyelembe véve Heves megye keresztmetszete az országos vadászati lehetőségeknek, vadfejlesztési törekvéseknek. A Mátra, és a Bükk erdei, a dombos vidékek területei, a Tisza környéki nádasok, árterek, mezőgazdasági területek mind-mind igen jó lehetőséget biztosítottak a vad természetes szaporodásához. A megye területén létrehozott vadaskertek, fácánosok létét a XV. századi oklevelek is bizonyítják. E dolgozatban azonban csak a XVIII. századtól kísérem figyelemmel a megye azon fontosabb vadasait, ahol a vadászat mellett már céltudatos vadtenyésztés is folyt. Ezek Eger, Felsőtárkány, Párád, Szilvás (1904-től Szilvásvárad), Kerecsend, Pusztaszikszó, Tállya, Tarnaörs, melyek részben egyházi, részben uradalmi birtokon találhatók. Az egri érsekség birtokain létrehozott vadaskertek, fácánosok Egerben a XV. században már volt vadaskert, ezt egy korabeli oklevél is bizonyítja: „Dóczy Orbán egri püspök 1498-ban Tihamér egy részét az egri vadaskerthez (a mai érsekkert helye) csatolta."

15 Kassán 1695-ben Fenessy György püspök és a városi communitas-plenipotentiarius követei között létrejött ún. Fenessy-egyezmény (mely Eger örökös földesurának az egri püspököt ismeri el), már két vadaskertről tesz említést.

16 Szintén erre utal az Eszterházy Károly püspöksége alatt folytatott építkezések leveleskönyvében található kitétel: „Fazola a füves-, vagy régi vadaskertre való vaskaput fogja először legyártani, de kéri, hogy a töbihez való vasrudat is gyártsák le a hámorban. 1875. február 1. "

ll A XVI-XVII. századi forrásokban szintén találunk említést vadaskerttel kapcsolatban: „Az egri püspök szerint Eger városában az Újváros utcza a vadaskert lekaszálására tartozik adni 3 kaszást".

i% Az uralkodók, főurak, főpapok palotáik, kastélyaik építése során nemcsak parkokat, díszkerteket hoztak létre, hanem az akkori divat szerint madarasházakat is kialakítottak, s 15 BOROVSZKY Samu 1909. 483.p. 16 BOHONY Nándor 1985. 86.p. 17 ZSOLNAY László 1996. 210.p. 18 BOROVSZKY Samu 1909. 552.p. 145