Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

az itthoni madarak mellett az idegen orszá­gokból hozatott, vagy ajándékba kapott eg­zotikus madarakkal szinesítették gyűjtemé­nyüket. Egerben grófEndrődy Gábor püs­pök 1718-ban püspöki palotát építtetett, melyhez kertet és madárházat is tervezte­tett. Giovanni Battista Carlone olasz épí­tészt bízta meg a kerti „domus arborum Italicarum", az orangeria (narancsház), valamint a kerti architektúra tervének elké­szítésével is. ' 9 Bél Mátyás leírásából megismerhet­jük a püspöki palotában kialakított madár­házat és a kertet: „...három oldalról zárt a négyszögű udvar, ennek is nyitott a negye­dik, nyugati oldala. Mindjárt ebből nyílik egy bejárat a déli növényekkel beültetett kertbe a palota déli oldala felé... Északi ré­szén madárvárta, vasrácsokkal elkerített négy rekeszben gerlék, galambok, rigók, gémek, szárcsák, más mezei- és víziszár­nyasok, fácánok, tengelicek, stb. egyéb kis madarak röpködnek, éjjel pedig a falazott dúcokban tartózkodnak. A madárvártának nemcsak a madarak adnak különösen vidám, élénk színt, hanem azok a festmények is me­lyekkel az egész zöldszínű madárház be van festve. Ezek különféle madarakat ábrázol­nak. " 10 „A kert több részből állt, első része volt a konyhakert tele gyümölcsfákkal -füge, mandula, alma, szilva, - díszcserjékkel, virágokkal és veteményekkel. A második rész a va­daskert, az ún. őzek vadaskertje volt, amit tulajdonképpen teknősbéka tenyésztésére léte­sítettek. Ezt vízzel telt mesterséges árokkal vették körül, egyrészről azért, hogy a teknős­békák ne tudjanak innen kimászni, másrészről pedig, hogy a vad ne tudjon átjutni a vete­ményes kertbe. A harmadik részben a vörös, fekete és fehér dámvadak kaptak helyet, a ne­gyedik pedig, - ami viszonylag nagy területet foglalt el -, volt a szarvasok vadaskertje. " ll Az egri vadaskert 1735-ben a mai Népkerttől a vasútállomásig, sőt azon is túlra ter­jedő területen helyezkedett el. Az 1744. évi leltár szerint, amit Erdődy püspök halála után készítettek, 400 dámvadat és 6 szarvast számláltak meg itt. 22 Egy 1773-as térkép is ábrázolja a Tier Garten-t (vadaskertet), valamint az Eger patak túlpartján a Jager haus-t (vadász házat). Felsőtárkányban Pyrker János László egri érsek rendeletére 1830-ban létesítettek va­daskertet. Ezt szarvasok részére kerítették le az érsekség tölgyes erdeiből, melybe 1831­ben a gödöllői Grassalkovich uradalomból 12 szarvastehenet és 2 bikát hozattak. Ez ké­2. kép. Eger. Püspöki palota madárház rajza 1750 körül 19 VOIT Pál 1969. 124.p. 20 VOIT Pál 1969. 126.p. 21 BÉL Mátyás 1968. 47.p. 22 SOÓS Imre 1968. 3.sz. 9.p. 146

Next

/
Thumbnails
Contents