Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

Pálosné Nagy Rózsa VADASKERTEK A MAI HEVES MEGYE TERÜLETÉN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN „Midőn valamely kisebb vagy nagyobb erdőrészt fallal vagy más tartós s eléggé magas kerítéssel bekerítünk s a bekerített területet arra használjuk, hogy abban némely vadfajokat fenntartsunk és tenyésszünk: az ily tenyésztést általánosan vadaskertnek szokták nevezni. '" A vadaskertek létrejöttében elsődleges szerepet játszott a vadtartás, a vadtenyésztés, valamint a vadóvás, a vadászat, a szórakozás, és nem utolsó sorban a gyönyörködtetés. Vadaskert már az ókorban is a világ minden táján előfordult, több latin elnevezése is ismert, attól függően, hogy milyen állatot tartottak benne, illetve hol hozták azt létre.

2 A középkorban Európában Nagy Károly (VIII-IX. század) hozott létre vadaskerteket, vagy ahogyan abban az időben nevezték: brogilus-okat. A kastélyok, paloták építésekor kerteket, parkokat is kialakítottak, ahol eleinte a kolostorkertek mintájára csak haszonnövényeket termesztettek. A későbbiek folyamán azonban ezeket díszkertté, díszparkokká alakították át, s legtöbbször mesterséges tavakat is létesítve, keletről behozott egzotikus állatokkal, díszmadarakkal - páva, fácán, daru, vízimadarak - telepítették be. Az ilyen uralkodói vadaskerteket a bibliai Édenkerthez hasonlították, s létesítésükkel a Paradicsomot igyekeztek megvalósítani.

3 Ezeket a parkokat, díszkerteket tekinthetjük a későbbi vadaskertek őseinek. A királyi székhelyek mellett létrejött vadaskertek mellett egyházi és főúri birtokon is alakítottak ki kisebb-nagyobb vadasokat. A kijelölt területrészt eleinte csak mély árokkal választották le, később sűrű élősövénnyel, kőfallal, fakerítéssel, drótkerítéssel kerítették körül, s ebbe a zárt térbe terelték be a vadat. Gyakori volt fácános kertek létesítése is „A fátzánok szaporább terjesztése végett... E végre bikk, tölgy, nyír, egér, s fenyő fákból, és bogyót termő, s rossz időben a fátzánoknak védelmekre szolgálható bokrosokból álló szép erdőt választanak. Ezen nagy ligetnek egyik része 8 vagy 9 lábnyi magasságú deszka, kő vagy sár kerítéssel vetetik körül..."

4 Az első elkerített, zárt vadaskertet Magyarországon 1355-ban Nagy Lajos király hozta létre, aki maga is szenvedélyes vadász volt.

5 1 VADÁSZ-Lap 1887. 253.p. 2 MOLNÁR László 1985. 567 .p. AHortusferari, a Terra ferarae, a locus ferari, illetve foresta volt a vadászatra fenntartott helyek neve, míg Ferariumnak nevezték a kastélyok körüli kisebb vadast, ahol már vadtenyésztéssel is foglalkoztak, és kisebb méretű vadászatokat is rendeztek. Az elkerített vadaskerteket, melyben egzotikus vadfajokat és madarakat is tartottak Vivariumnak, a nyulak tenyésztésére szolgáló zárt területet Leporariumnak, a fácánkertet pedig Pomariumnak nevezték. 3 ZONAY László 1971. 120.p. 4 KOVÁSZNAY KOVÁTS István 1829. 92.p. 5 KOLOZS VÁRY Bálint 1923. 141