Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században

A vadászat előfeltétele a vad, ezért aki vadászni óhajt, annak védenie és tenyésztenie is kell azt. A vadaskertek legfőbb célja tehát a vadászathoz szükséges vad egy helyen tartása, illetve tenyésztése. A szórakozáson túl - attól függően, hogy kihez tartozott a vadaskert - még az udvar, a kolostor, vagy az uradalom vadhússal való ellátását is szolgálták, az udvartól távoleső vadaskertek pedig az említett célokon kívül még a család pihenőhelyéül is szolgáltak. A vadaskertek elterjedése Magyarországon Magyarországon a vadaskertek megjelenése a XI-XII. századtól figyelhető meg. Csaknem minden nagyobb királyi szálláshely, rezidencia, nyaraló rendelkezett vadasparkkal, vadaskerttel. Királyaink ezeket a területeket vadászati szórakozásuk biztosítására különítették el, védelmükről kiemelten gondoskodtak, az ott található vadat mesterségesen táplálták. Ennek érdekében külön vadőrzőket (vadőröket), vadgondozókat, ún. jágerokat alkalmaztak, akinek feladata volt még - természetesen megfelelő lőpénz (Schussgeld) ellenében - a ragadozók rendszeres irtása is.

6 Számos nagybirtokon a kötelező földesúri robot részét is képezte a vadaskertekben végzett munka, a hajtás, a vadszállítás, a zsigerelés, a vadtakarmány beszolgáltatás. „A jobbágyok... elsősorban tartoztak az összes fuvarozási munkákat vállalni, az ebfalkát vezetni és ellátni, mindennemű hajtószolgálatot teljesíteni, cserkészutakat létesíteni és azokat állandóan jókarban tartani, az elejtett vadat összegyűjteni és beszolgáltatni, stb. "

7 Az első vadaskertet említő oklevél IV. Béla uralkodása idejéből, 1263-ból ismert, melyben ott találhatjuk a Vivarium kifejezést.

8 Az okleveleken kívül helynevek is utalnak vadaskertek létesítésére. Ilyen pl. a Telgárt = Tergárt (ami a Tiergarten szóból származik, és vadkertet jelent), a Soltvadkert, stb.elnevezés. Azonban nem minden olyan helység volt vadaskert, amiben a vadkert elnevezés szerepel, mert az olyan területet is vadkertnek nevezték, ahol a termő gyümölcsfákat a vad elleni védekezésként bekerítették.

9 Hazánkban a vizsgált időszakban a leggyakoribb a Tiergarten (=vadaskert) és a Fasan Garten ^fácánkert, vagy fácános kert) elnevezés, de találkozunk a Fasanen Wald kifejezéssel is. A XV századtól kezdve az ország különböző helyein egyre több vadaskerttel találkozhatunk. (Bakonyban, Pilisben, Gerecse hegységben, a Budai-hegyekben.) Ebből az időből a legjelesebbek, leghíresebbek Mátyás király vadaskertjei, melyek közül a nyéki (Buda határában) „fallal kerített, kiterjedése négy magyar mérföld és a legkülönfélébb vadban bővelkedik" .

ю A török időszakban a rövidebb-hosszabb békés időszakokban nem állt le a vadászat, viszont a vadaskertek közül sok elpusztult, ám akadt olyan is, amelyben továbbra is szép számmal tenyészett a vad. 6 Egy 1812-es Egerben írt kimutatásból megismerhetjük a vadfajokért járó lőpénz mennyiségét, valamint, hogy a fácános jáger mennyit kap a fácánosban, és annak környékén lelőtt ragadozók után. 7 GYULAY György 1909. 230.p. 8 NAGY Gyula 1971. 82.p. 9 CSŐRE Pál 1994. 75.p. 10 ADATOK a hazai vadászat régibb történetéhez. 1871. 39. 254.p. 142