Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Vaday Andrea: A tipikus szarmata telepjelenség Kompolt-Kistéri tanya 15. lelőhelyén

nem azonos periódusba sorolható szarmata sír.

6 Ezek minden esetben szabályos aknasírok, hagyományos halottfektetéssel, orientációval és mellékletekkel. A temetők a telepektől elkülönülve kisebb-nagyobb távolságra találhatók meg. Az eddigi feltárási tapasztalatok alapján a Kárpát-medencében a szarmatáknál a nekropolisz és az élők lakhelye a rómaiakhoz, görögökhöz és a sztyeppéi népekhez hasonlóan nem keveredhetett. A Kárpát-medencében a szarmata sírok felülete téglalap, lekerekített téglalap, néha ovális, számos jellegzetes sírfonna, ami a keleti szarmata területen honos, itt nem fordul elő.

7 Van azonban egy — a hagyományostól eltérő - temető jelenség is. Gyoma 133. lelőhelyen a telepen két szuperpozícós objektum volt. A 27.sz. kisméretű gödör vágta 26.sz. szabályos hulladékgödröt, azaz korábbi volt, mint a 27. gödör. A 27. gödörben feltártuk egy kis gyerek, hagyományosan hanyatt, nyújtott pozícióban eltemetett csontvázát, amelynek mellén pár gyöngy volt (9. kép A). A gyerek teteme alatt egységes volt a betöltés (1. 9. kép metszetrajza a két felület jelölésével), majd a gödör alján egy szarvasmarha koponya és lábcsontjai feküdtek (9. kép В.). Úgy tűnt, hogy itt nem telepjelenséggel, hanem rituális jelenséggel állunk szemben. A gödör betöltése nem hulladékgödörre utalt, miután egységes volt és semmiféle hulladékanyag nem került elő belőle. A lelőhely északi részén volt egy későavar temetőrészlet.

8 A gyerek mellén talált gyöngyök szarmata koriak, így kizárják az objektum avar korba sorolását. A szarmata temetőkben a Kárpát-medencében eddig nincs feltárt - vagy publikált - gödörbe helyezett holttest, így a gyomai 27. objektumot sem szabályos szarmata sírként, sem telepjelenségként nem értelmezhetjük. Ez a gödör a telep második, B. fázisába tartozott, s a markomann háborúk utáni időszakra keltezhető. Miután sírok nincsenek a közelben, s az objektum jellege is eltér a szokásos szarmata rítustól, ezt az objektumot sem sorolhatjuk szabályos temetkezések közé.

9 Gödörbe helyezett ember- és állat tetemek a korábbi kelta kultúrkörben, de dák területen is ismertek. Gyomán is feltehetően a római kori dák etnikumhoz köthető ez az objektum. Indoklásául felhozható, hogy a telep B. fázisában dák anyag jelenik meg, s a telep struktúrája is megváltozik, s a korábbi mezőgazdasági, állattartási profillal szemben a telep jellege iparivá válik.

10 A dák etnikum és az ipari profil megjelenését a Kr.u. 2. sz utolsó évtizedeiben a markomann háborúk eseményeivel és a barbaricumban lejátszódó politikai változásokkal lehet kapcsolatba hozni. A vandálok megjelennek a szarmata barbaricum északi-északkeleti részén, s ekkor telepednek meg az Alföld vandálokkal szomszédos vidékén a szarmaták a Felső-Tisza vidéken." A szarmata szállásterületen pár lelőhelyen (Gyoma 133, Újhartyán) később megjelenő - tehát nem autochton továbbélő populációként -jellegzetes és nem szórványos dák anyagát úgy értelmezhetjük a történelmi események tükrében, hogy Dacia provincia északnyugati határán élő dákok egy része kiszórni korábbi lakhelyéről a vandálok beköltözésével, s feltehetően a szarmaták fogadják be őket. A gyomai 6 Jankovich Dénes leletmető ásatása Újhartyánon 1994-ben az M 5-4. autóút feltáráson. Publikációját Id. VADAY Andrea-SZEKERES Ágnes s. a.7 Természetesen az eddigi feltárási tapasztalatokra kell szorítkoznunk e megállapításnál. 8 Ismertetését ld. VIDA Tivadar 1996. 9 VADAY Andrea 1996. 10 VADAY Andrea 1992., VADAY Andrea 1990-91., VADAY Andrea - BARTOSIEWICZ László 1996. passim 11 ISTVÁNOVITS Eszter 1987. A kandidátusi értekezésében kimutatta, hogy a markomann háborúk előtt nincs az eddig ismert leletanyagban keltezhető szarmata anyag. 78