Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gyulai Ferenc: Kompolt 15. számú lelőhely növénymaradványai a hazai italkészítés legkorábbi (rézkori) közvetett bizonyítékai

Az eredeti flóraalkotók fajai részben tudatosan (gyűjtögetés), részben spontán módon, azaz véletlenszerűen keveredtek a leletanyagba. Elvégezve a magvak/termések ökológiai csoportosítását, jól látszik, hogy a telep egykori környezete változatos lehetett (2. ábra). Az ebszőlő csucsor mocsár/láperdei, a vadszőlő ligeterdei fajok. Erdőirtás nyomán kisarjadt növényzetből került be a földi bodza. A mogyorót közeli fényjárta keverékerdőből gyűjtögették. Biztosan a húsos somért sem mentek messze, csak a száraz erdőszélig. Gabonaföldjeikre utal az árpa. A fehér libatop seregesen nő minden olyan emberi behatásnak kitett területen (árkok, utak mentén, töltésoldalakon, parlagon, épületek környékén), ahol a talaj nitrogénben gazdag, esetleg trágyázott. A ruderális gyomtársulások (Chenopodietea) tagja. Igaz ugyan, hogy tavaszi gyomtársulásban is előjöhet, mint a kapás gyomtársulás (Polygeno-Chenopodietalia) tagja, de mint gabonapótló növényt is számításba kell venni. Arra, hogy az őskor embere a gabonafélék mellett vitaminforrásként a telepek környezetében előforduló vadon termő gyümölcsöket is fogyasztotta, már a legkorábbi időkből találni erre utaló szenült maradványokat: Battonya-Basarága lelőhelyen som csonthéjat, Méhtelek-Nádas lelőhelyen mogyoró héjat, Berettyóújfalu-Szilhalom lelőhelyen vadalma terméseket. Számos bizonyító erejű lelet van arra hogy vad- vagy erdei szőlő termését hazánk területén már a neolitikumban gyűjtögetették. Magjait megtalálták a Szombathely melletti Sé késő neolitikus, lengyeli kultúrába tartozó telepén. A kompolti leletanyagban talált gyűjtögetett vad gyümölcsmaradványok azonban arra utalnak, hogy ezeket nem nyersen fogyasztották. Amennyiben így lett volna, úgy a helyi lakosok a gyümölcsöket elfogyasztva azok magjait szétköpködik, vagyis a magvak szórványként fordulnának elő, s nem egy helyütt. A mogyoró a dióhoz hasonlóan sokoldalúan hasznosítható gyümölcs. A som és a vadszőlő felhasználása (lásd fentebb) azonban nagyon behatárolt. Amíg somból egyaránt készíthető lekvár és ital, addig a vadszőlőből csak bor. A vadszőlőből készített bor kellemes ízű.

98 A somból méz és víz hozzáadásával kitűnő bor erjeszthető. A hazai őskorbői egyedül Kompolt az a lelőhely, ahol mind a som, mind a vadszőlő nagy mennyiségben kimutatható. Megítélésünk szerint itt mindkét fajból italt készítettek. Ezek egyben a legkorábbi alkoholtartalmú italok erjesztésének közvetett bizonyítékai. Most, hogy megtaláltuk a legkorábbi hazai borkészítés bizonyító erejű maganyagát, felül kellene vizsgálni azokat a nézeteket, amelyek elvetik az olyan leleteket — pl. a Nagyrévi kultúra nagyméretű „erjesztő" edénye - amelyekből inderekt módon következtetnek a szőlőtermesztésre." 5. Összefoglalás Kompolt 15. számú rézkori lelőhely 50. számú telepobjektumának feltárása során az ásató régész, Vaday Andrea (MTA Régészeti Intézete, Budapest) szenült magvakat talált. A magvak környékéről gyűjtött földmintát fedolgoztuk, benne a következő növényfajokat találtuk: árpa ÍHordeum vulgare L.): 1 db pelyvás ép és 2 db pelyvás szem töredéke, húsos som (Cornus mas L.): 204 db ép, szenült mag és 106 db mag töredéke, mogyoró (Corylus avellana L. ): 114 db szenült héj töredéke, 98 Terpó A. szíves szóbeli közlése. 99 NOVÁKI, GY. 1985. 70