Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gyulai Ferenc: Kompolt 15. számú lelőhely növénymaradványai a hazai italkészítés legkorábbi (rézkori) közvetett bizonyítékai

vadszőlő ÍVitis vinifera L. ssp. sylvestris (Gmel.)Heg

i): 13 db szenült ép mag és 16 db szenült mag töredéke, földi (gyalog-)bodza (Sambucus ebulus L..): 15 db szenült ép mag és 3 db szenült mag töredéke, fehér libatop (Chenopodium album L.): 1 db szenült mag, ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara L.): 4 db szenült mag. A szenült növényi maradványokból arra következtetünk, hogy itt nagyobb mennyiségű mag/termés pusztult el. A kimutatott fajok java részben az egykori természetes környezetből begyűjtött vad gyümölcsök és természetes vegetáció elemek magjai illetve termései, kisebb részben a gabonafélék szemtermései és azok gyomnövényeinek magjai. A leletanyagot a gyűjtögetett vad gyümölcsök uralják. Mindez megerősíti feltételezésünket, hogy itt valamilyen célból már felhasznált (készletezett) maradványokról lehet szó. A többi faj magja/termése véletlenszerűen került a próbába. Ennek ellenére biztos, hogy fontos gabonaféléjük volt árpa. Az eredeti flóraalkotók fajai részben tudatosan (gyűjtögetés), részben spontán módon, azaz véletlenszerűen keveredtek a leletanyagba. A magvak/termések ökológiai csoportosítása szerint a telep egykori környezet változatos lehetett: mocsár/láperdő, ligeterdő volt a közelben. A leletanyagban talált gyűjtögetett vad gyümölcsmaradványok (mogyoró, húsos som, vadszőlő) arra utalnak, hogy ezeket nem nyersen fogyasztották. Amennyiben így lett volna, úgy a magvak csak szórványként fordulnának elő, s nem egy helyütt. A mogyoró a dióhoz hasonlóan sokoldalúan hasznosítható gyümölcs. Amíg somból egyaránt készíthető lekvár és ital, addig a vadszőlőből csak bor. A vadszőlőből készített bor kellemes ízű. A somból méz és víz hozzáadásával kitűnő bor erjeszthető. A hazai őskorból egyedül Kompolt az a lelőhely, ahol mind a som, mind a vadszőlő nagy mennyiségben kimutatott. Megítélésünk szerint itt mindkét fajból italt készítettek. Ezek egyben a legkorábbi alkoholtartalmú italok erjesztésének közvetett bizonyítékai. IRODALOM ANDREÁNSZKY G. 1959. Die Flora der Sarmatischen Stufe in Ungarn. Budapest. BERTSCH K. - BERTSCH, F. 1949. Geschichte unserer Kulturpflanzen. Stuttgart. BODOR E. NAGYNÉ 1988. A Balaton pannóniai és holocén képződményeinek palynológiai vizsgálata. In: Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1986. évről. Budapest. 535—568. CASTELETTI, L. 1975.

1 resti botanici. Preistoria Alpina 11. 187-199. COSTANTINI, L. 1981. Semi e carboni del mesolitico e neolitico della Grotta deH'Uzzo, Trapani. Quaternaria 23. 233-247. DANERT, S. - HANELT, P. - HELM, J. - KRUSE, J. - SCHULTZE-MOTEL, J. 1981. Urania növényvilág. Magasabbrendű növények II. Budapest. 516 p. ERROUX, J. 1981. Etude des graines de sites préhistoriques des Causses, La Poujade, St. Etienne de Gourgas, Pompignan. Paléobiologie continentale 12, 273-278. 71