Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

Mikor az „Árpádot" - mert egymás között csak így emlegették - Kovács felvitte Pestre, elsőként Barabás Miklós „bácsinak" mutatta meg. „Barabásnak véghetetlenül tetszett a kép, és kikértem tőle nem csak az ő barátságos észrevételét, hanem a legszigorúbb kritikáját - a képet vasárnap előbb a műkiállításba Peticiai vizsgálat végett be kellett vinni, mivel minden kiállítás megnyitása előtt a képek megvizsgáltatnak, de szerencsétlenségemre a katalógus már meg volt nyomtatva s így Árpád a katalógusba nem iktatódhatott. Egy órai vizsgálat után - mert a vizsgáló széket tett elébe és a képet dicséretekkel elöntvén minden arczot egyenként megnézett és nyilvánítá, hogy ily szépen még soha sem látta felfogni a magyar jellemet. -A képet Barabás Miklóshoz vittem és 6 napig annyit lazúroztam rajta hogy - még két zászló is jött rá, a háttérben lévő hegyet nagyon könnyebbítettem és világosítottam, a néptömeg port ver fel, a'mely a levegőig felszáll. Monda Miklós bácsi, hogy ha már egy nagyszerű composició ennyire el van végezve ne hagyjunk rajta kívánni valót, s közié velem észrevételeit, melyek lényeges változást ugyan nem tesznek a képen, de mégis a szemnek kedvesek és javára történnek a képnek... Még tudtomra nem látta senki, a'kinek ne tetszett volna. Különben majd meglátjuk mit fog mondani a kritika... A képet 1000-1200 pfr-ra becsülték és mindenki kíváncsi, hogy mennyiért adnám el. Itten érdemes figyelmezned - ... Ritter Sándor úr kérdezé a kép címét... s utána mondom neki, hogy még hozzá jön, hogy T.cz. Tarkányi Béla Egri Érseki Titkár Úr tulajdona - reám mereszti szemét, és nagy álmélkodással kérdezi, »hát nem az egyesület részére festette kegyed?... Ezt sajnálom, ha megkérjük reménylem Tisztelendő Tarkányi úr által fogja az egyesületnek metszetés végett engedni? О neki is öröm lehet, ha látja mily becsbe tartjuk« ...Most már te is megírhatod a kritikádat csak arra figyelmeztetlek, hogy a Wéberéhez

116 ne hasonlítsd sőt még a nevét se említsd, nehogy azt gondolják, hogy talán feladatból korteskedel, csak kivételesen Árpád legyen kritikád tárgya..."

117 A következő olaszias mesterektől, és hidd el nagy érdem azt a Hazának ajándékozni, te pedig a maga embereit adod a nemzetnek, akik rá fényt hoztak, akik azt dicsőítek, kik a nemzet halhatatlan részét az utókornak fényben hagyják hátra..." E levélváltásukból kiderül, mily fontos volt számukra a haza talpra állítása. Tarkányi így válaszol: „Látom, hogy tiszta önérzetére jutottál azon nemes kötelességnek, melynél fogva minden becsületesnek kell hazájáért annyit tennie, a' mennyit tehetsége szerint tehet. S é'kötelesség kedves Miskám most annál sürgetőbb, mert nemzetiségünk halálveszélyben forog. Keserűen tapasztalom és vérző szívvel írom, hogy a' magyar nemzetiségnek sírt ásnak, s fájdalom a'legfőbb sírásók magyarok. ... mi jó magyarok és talán utolsó magyarok tegyük meg azt, mit beteg jó anyja mellett a háládatos fiúi szeretet tesz,... hogy anyjának életét, és ha ezt nem lehet, drága emlékét fönntartja... Nem fűzöm tovább a fájdalmas emlékezést, mely csak téged is szomoríthat, szívedet sebezheti, de váljon e sebedből gyöngy, mely ecseted által nemzetünknek ha nem diadalmi, legalább halotti koszorújában mindenki csodálatára ragyogjon." E tervük ilyen formán nem valósult meg, de Tarkányi közbenjárására több portrét is készített Kovács jeles magyarokról, így a MTA tagjairól, vagy Ipolyi Arnoldról. 116 Weber Henrik: Mátyás király bevonulása Buda várába 1458 évben (ismeretlen helyen) rajz: MNM TKCs. 1. sz.: 4771.; műlap: 1853 MNM TKCs. 1. sz.: 4772.) in: Aranyérmek... 1995. 255. 117 Kovács Mihály levele Tarkányi Bélához 1854. január 18. 686