Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

A nagy mű, mely Kovács számára elhozta az országos elismerést, az ,^4rpádfejedelemmé választása "

IU volt. 1854-ben mutatta be a Pesti Műegylet kiállításán, ahol egyértelmű sikerre számíthatott. Érdekes, hogy ezt az igen fontos művét önéletírásában elfelejtette, vagy nem akarta megemlíteni. így nem csak hogy nem írta le a kép megszületésének körülményeit, indítékait és a számtalan portrémegrendelés mellett még a felsorolásban sem említette, de még arról sem számolt be, hogyan érintett őt a nagy siker. Maszák Hugó,

112 ki az önéletírás gondozójává vált, kénytelen volt maga bejegyezni a napló megfelelő helyére legalább a kép címét.

113 A levelek azonban beszédesebbek. Az első, mely közel egy éves ismételt egri tartózkodása után 1854 január 18-án kelt, már a kész műről beszél. így sajnos továbbra is homály fedi a kép elkészülésének körülményeit, és csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk Tarkányi és az egri kör befolyását illetően. Az inspiráció szempontjából néhány támpont mégis adódik. Az egyik egy későbbi, Párizsban íródott levélben olvasható a Geiger féle 12 lapos történeti ábrázolások gyűjteményéről, melyet a festők - így Kovács is - gyakran használtak műveik tematikai és kompozíciós előképeként.

114 Egy másik levélben pedig így fogalmaz Kovács, miután a magyar történelem eseményeit és jeles személyeit megörökítő tervét Tarkanyinak felveti és véleményét és támogatását kéri: „Lásd! Árpád azt mondhatom a te műved, azt te hoztad létre, mert az én indolentiám sokkal nagyobb volt minthogy én azt egy vázlatért félbe szakítottam volna; mik jöhetnek még létre. Isten tudja. Az eszmét veled közlöttem, válaszodat várom".

115 111 Kovács 1854. január 18-án kelt levelében ezen a címen említi, a legutóbbi monográfiában viszont „Árpádemeltetése" címen található. A kép a második világháború idején elpusztult, így valós értékeit, vagy hibáit az elkészült másolatok alapján már nem tudjuk megítélni. Az viszont Kovács leveleiből kitűnik, hogy a Párizsban készült műlappal nagyon elégedetlen volt, de nem csak ő, hanem a műegylet és Barabás is. 112 Maszák Hugó (1831-1916) grafikus újságíró, szerkesztő, művészeti író. Barabás Miklósnál, későbbi apósánál tanulta a kőrajzolás technikáját. Művészeti folyóirat indításával próbálkozott 1864-ben Magyar Képzőművész és 1868-ban Műcsarnok címmel. Maszák Kovács művészetének tisztelőjeként számos cikket jelentetett meg a festő munkásságáról. Tőle került Kovács kézíráson önéletrajza a Magyar Nemzeti Galéria Adattárába (20055/1978-1-164.) 113„Egerben ez idő tájt festette „Árpád vezérré emeltetését" melyet a pesti műegylet műlapjává választott és mely Lemercier párizsi kőnyomdájában 1854 ben jelent meg. Erről a szép képről egészen megfeledkezett Kovács Mihály, legalább az életrajzában nem szól róla. Én azonban felvettem, - fel kellett vennem - életrajzába, melyet jegyzeteiből a „Vasárnapi Ujság"-nak írok. Budapest, 1892. szept. 21. KOVÁCS Mihály, 1992. 45. 114 „Sajnos, hogy tova vagy Egertől, mert alkalmatlankodtam volna: A Geiger féle magyar történelemből, melyet magammal hoztam, több lapok hiányoznak t. i: A bulla aurea, Szt. László az egész kereszténységtől a keresztesek vezérévé választatik, IV Béla visszatérése Magyarországra, Korona és kard - lehet, hogy még egy lap ezen kívül, a'mi véghetetlenül bánt... iljesmit egyedül te kutathattál volna ki..." Párizs, 1856. dec. 30. 115 Kovács Mihály levele Tarkányi Bélához, Bécs, 1854. október 22. A következő levélben ( 1854. nov. 9.) a nemzeti képcsarnokkal kapcsolatos meglátásait folytatja: „Most készíts egy programot, jegyezd fel a korunkbeli jeles magyar emberek neveit, a'kik megérdemlik, hogy cyklusodban díszelegjenek, mert annak oljannak kell lenni, hova babér nélkül ne jusson senki..." Pyrkerhez hasonlítja, hiszen ő is a nemzetnek ajándékoz. „Pyrker csak képeket gyűjtött idegen 685