Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Király Júlia: Tárkányi Béla költészete

„Kimérte Isten a Tudás határait, S embertől elfödé Fönséges titkait. A megadás szelíd nyomán Kél a valódi tudomány."

41 Ágoston és a „hit angyalának" találkozásával példát nyújt Tarkányi a kérdés megoldásához. Nyilvánvaló, hogy minden kérdésre, kételyre megvan a válasz a teológus tudásában. Nincs kétely, nyitva maradó kérdés. Papi hivatástudata, a tanítói, nevelői szándék nyomja rá bélyegét a Haragomban című versre is. Nagyon szemléletesen írja le a harag lélektanát, de végig érezhető az igazi átélés hiánya, csupán gondosan megtervezett sorokat, versszakokat olvashatunk: „Ez ellen tőr, méreg, gyilok Egyetlen biztos védelem Helyesli ezt az ész, a szív, Tapasztalás, történelem."

42 Attól a pillanattól viszont, amikor Isten Igéjéhez fordul, s úgymond méltánylást keres, már érezhető a személyes átélés élménye. A szaggatott előadásmód is jelzi a szívében, érzelmeiben dúló vihar csökkenését. „S a hol kitártam ... olvasom: Midőn a zajgó tengeren Az alvó Jézust hívei Felköltik ... s ő int: csend legyen!"

43 „És szívem ég ... és érezem Fokozva nőni lángjait ,.."

44 Isten Igéjének hatalma legyőzi a haragot, a bosszúvágyat: „Óh Istenember! bámulom Hatalmad a bősz tengeren ... S imádom azt, midőn a szív Viharnak így szólsz: csend legyen!"

45 Isten feltétlen imádata, a Megváltóba vetett feltétlen és örök bizodalom az, amely ezt a költeményt áthatja. Tarkányi minden vallásos tárgyú költeményére ez a hangvétel a jellemző. A Karácsoni koszorú című versben a bánatot is elfogadó testvérek, a Kis Jézus csókja címűben a beteg gyermek fölött virrasztó édesanya imája is Isten dicsőségét van hivatva kifejezni. 41 TARKÁNYI Béla költeményei 1857. 197. 42 TARKÁNYI Béla költeményei 1857. 197. 43 TARKÁNYI Béla költeményei 1857. 198. 44 TARKÁNYI Béla költeményei 1857. 199. 45 TARKÁNYI Béla költeményei 1857. 191. 648