Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Bitskey István: Balassi Bálint egri éveiről

keresztény rabok. Ennek a „sem béke, sem háború" állapotnak a jellemzését legtalálóbban Hegyi Klára tanulmánya adja: szerinte hivatalos békeidőn belül állandósult illegális hadiállapot ez, a hátország állandó dúlása, fenyegetése, egymás alattvalóinak rendszeres kifosztása, az egymással nem bíró ellenfelek állandósult szembenállása, amely végeredményben hasonló a „dzsungelháború" helyzetéhez.

22 Az Egerből indított legnagyobb szabású akciók egyike volt az 1580 áprilisában történt hatvani vásárütés, amelyben egri, tokaji, diósgyőri és más környékbeli erősségek magyar és német katonái vettek részt. A históriás ének szerzője ennek a merész vállalkozásnak a történetét is elbeszéli, noha fő témája Geszti Ferencnek egy későbbi, 1580 július 19-én aratott győzelme volt a szolnoki Sasvár bég rablóhadai felett. Célját a költemény szerzője így jelöli meg: 2. Emlékezzünk azért nagy szép dolgokról, Istenfélő jámbor vitéz urakról, Geszti Ferencnek jó vitézségéről, Kegyetlen Sasvár bégnek veszedelméről. 3. Egyetemben az jó Ruber Károlyról, Császárnak tokaji kapitányáról, Ez esztendőbeli jeles harcokról, Magyaroknak sok jó szerencséjekről. A magyarok számára szerencsés kimenetelű portyák elbeszélését a szerző a hatvani támadás leírásával kezdi: 18. Felindítá Isten az magyarokat, Ruber Carolt és Colonitz Bertalant, Vélek öszve az Kátai Ferencet,, Ez országnak mint jámbor hű hadnagyát. 19. Ezek mellé nagy sok jó vitézeket, Magyart, sárgát és vasas németeket, Elindíták harmadfél ezer népet, Égettetek Hatvannak ő varasát. A 18. strófát idézi Eckhardt Sándor, s arra a téves következtetésre jut, hogy , jelen volt Rueber János akkor is, mikor az egriek és kassaiak a hatvani törökökön rajtaütöttek".

23 Erről szó sincs, nem Hans Rueber kassai főkapitány vett részt vitézeivel a vásárütésen, hanem Kari Rueber tokaji főkapitány, a két Ruebert a kortársak nagyon is jól megkülönböztették, így többek között Mentő Gogreff kassai evangélikus lelkész német nyelvű vitairata, amely külön-külön sorolja fel számos patrónusa között a két Rueber nevét és tisztségét (Hansen Rueber zu Püxendorff und Grawenwerd Freiherrn... Generalobristen in Obern Hungern, ill. Karolen Rueber auf Püxendorff... Obristen zu Doggey).

24 Eckhardt tévedését az okozhatta, hogy tanulmánya Balassi kassai kapcsolatainak feltérképezését tűzte ki célul, s Rueber nevét olvasva azonnal a kassai főkapitányra gondolt. Tévedése azután átkerült Eger történetébe is, ahol azt olvassuk: „nem meglepő, hogy az ilyen akciókban maga Rueber, a kassai főkapitány is részt vett, mert a zsákmányból egy időre kielégíthette az elmaradt zsoldjukat folyton követelő végváriakat..."

25 22 HEGYI Klára 1995. 150. 23 ECKHARDT Sándor 1972. 31. 24 RMNY, 1,425. 25 NAGY József 1978. 106. 631