Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Bitskey István: Balassi Bálint egri éveiről

Balassi katonai erényeit, lovastiszti tevékenységének jellemző vonásait Perjés Géza részletesen elemezte. Minden bizonnyal igaza van abban, hogy a költő nem volt jó csapattiszt, aligha érdekelte őt az aprólékos szervezőmunka, legényei fegyverzetének, lovainak, élelmezésének tüzetes ellenőrzése, „inkább gyönyörködött bennük, mintsem ellenőrizte őket".

17 A „poéta doctus"-t inkább a vitézi élet élményszerűsége ragadta meg, s nem a katonai élet mindennapi gondjai kötötték le figyelmét. Noha e megállapítás alapvető igazában nincs okunk kételkedni, azt mégis fontosnak tartjuk, hogy a katonai ténykedésére vonatkozó elszórt adatokat - a Perjés tanulmányában használtakon túlmenően is - összegezve kíséreljük meg a költő alakja mellé a végvári hadnagy alakját is odaállítani. Annál is inkább, mivel az újabb kutatás szinte csakis a költő írói teljesítményének vizsgálatára irányult, életrajzának pontosítására az utóbbi években alig történt kísérlet. 18 Balassi egri éveinek, vitézi tevékenységének egyik legfontosabb forrása a Salánki Györgynek tulajdonított História cladis turcicae ad Nádudvar, nec non victoriae ungarorum, duce magnifico domino Francisco Gesti (Kolozsvár, 1581) címmel kiadott históriás ének, amely egyéb események előadása mellett a híres hatvani vásárütést beszéli el, s abban külön is szól a költő haditetteiről.

19 Ezt az éneket Perjés tanulmánya nem is említi, egyedül Eckhardt Sándor idéz belőle néhány sort, de ő is sajnálatos módon hibásan értelmezi egyes helyeit. Mindez kellő mértékben indokolja, hogy Balassi végvári hadnagyi szereplésének e fontos forrását az alábbiakban részletesen szemügyre vegyük, s a témánkhoz onnan nyerhető adatokkal gazdagítsuk ismereteinket. Annál is inkább, mivel egy adat szerint az ének német nyelvű változatát Egerben is előadta egy vándorénekes Balassi idejében.

20 Balassi egri évei alatt a vár főkapitánya a horvát származású Kollonich Bertalan, helyettese Török András, a várőrség pedig 500 magyar lovasból, 200 gyalogosból, 350 német zsoldosból és mintegy 20 tüzérből állt.

21 Tekintve hogy ekkor hivatalosan békeidő volt, nagyobb hadi vállalkozást a végváriak nem indíthattak, viszont több kisebb-nagyobb portya, lesvetés, vásárütés jelzi a hódoltság határvonala mentén a feszültségeket. Az ilyen akciók célja elsősorban természetesen a zsákmányszerzés volt, másrészt a magyar rabok kiszabadítása vagy török foglyok ejtése, hiszen ezekért cserébe kiválthatók voltak a 17 PERJÉS Géza 1955.47. 18 BITSKEY István 1996. 68. 19 RMNY, I, 492; jelen tanulmány írásakor az éneknek modern kiadása nem volt, egyetlen ép példányáról készült xeroxát IMRE Mihálytól kaptam meg. A szöveget mai helyesírással idézem, mivel ezúttal csupán történeti adatai fontosak számomra, nyelvtörténeti vagy stilisztikai vizsgálatot itt nem végzek. A teljes szöveg betűhív közreadása az RMKT XVI. századi sorozatának 11. kötetében fog megjelenni ÁCS Pál gondozásában. Tartalmi kivonatát adta közre DÉZSI Lajos, Tinódi Sebestyén, Bp. 1912. 193. 20 Ein news liedt dem Scharmützel und Niderlag, so fast einer Schlacht zuvergleichen, wider den Blutdürstigen Türeken geschehen in Ober Hungern den 16. und 17. Tag Julii..., Prag, 1580; a szöveg egy megjegyzése szerint „das Lied ... hat Caspar Bschlagngaul in Erlaw gesungen", vö. APPONYI Alexander, Hungarica, Bd. I, München, 1903. Nr. 480. Az énekes személyét egyelőre nem sikerült azonosítani, neve Tirolból ismert ragadványnév, vö. Johann Karlmann BRECHENMACHER, Etymologisches Wörterbuch der deutschen Familiennamen,Bd. I, Limburg a.d. Lahn, 1847.235. 21 SZABÓ János Győző 1982. 21. 630