Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Cs. Schwalm Edit: A hímzés tanulása. Mintakendők, feliratok textilek díszítőelemei Heves megyében

6. kép. Ltsz: 55.26.

1 .Mintakendő, 1932, 7. kép. Ltsz: 68.66.3. Gyermek tarisznya, Noszvaj. 1941, Bükkszék. Mintakendőt Magyarországon tehát nem sokat találunk — különösen parasztházaknál nem -, de egyébként elnevezésével ellentétben, nem volt a tervezés segédeszköze, még külföldön sem (pl. Anglia, Németország), ahol pedig igen gyakori.

36 Az előzőekben azért néztük meg a mintakendőket, hogy kerülhettek-e ezekből új technikák vagy motívumok a paraszti hímzésekbe. Megállapíthatjuk, hogy a kézimunka mintakendők betűtípusait megtalálhatjuk textiljeinken, de az ott szereplő motívumokat elvéve. A gyűjteményünkben lévő tárgyakon előfordul a hereleveles sorminta (71.64.1. és 55.26.1. mintakendőn), a rózsabimbó (71.64.1. mintakendőn), kiskutya (71.64.1. és 55.26.1. mintakendőn), különböző csillagok (55.26.1. mintakendőn), de a népi hímzésektől idegen öltéseket (perzsa öltés stb.) nem vették át. A hímzésekbe a technikai újdonságok mindig egy-egy kiemelkedő egyén újításai révén kerülnek, vagy idegenből hozott, más tájegységre jellemzőek, amit az adott közösség szintén közvetítők útján vesz át és illeszt be hímzőkultúrájába, viseletébe. Pl. Magyargyerőmonostoron a XVIII. század végén, XIX. század elején két Gyerőfy lánytól tanulták a parasztlányok a recelepedő készítést, amit Kalotaszeg többi falujában nem varrtak.

37 A viseleti kiegészítők hímzései közül a Rábaközben legjelentősebb és karakterisztikusabb a höveji hímzés. Ez a sajátos hímzőtechnika rokoni kapcsolat révén került 1890 körül Pozsony megyéből Barbacsra, majd Hövejre, ahol hamarosan háziipari méretűvé vált.

38 Recsken a kalotaszegi vagdalásos hímzést az 1920-as évek körül egy tanítónő, Kosa Mária tanította meg. 36 FÉL Edit - HOFER Tamás 1979. 547. 37 GYARMATI Zsigáné 1896. 39. 38 DOMONKOS Ottó 1994. 60. 460