Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Petercsák Tivadar: Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei

Petercsák Tivadar BÁRD, FEJSZE, FŰRÉSZ A fakitermelés eszközei Az erdei fakitermelés, a favágás fontos kérdése, hogy a művelethez milyen eszközöket használtak az elmúlt évszázadokban. A történeti adatok és néprajzi gyűjtések, publikációk alapján főként a XVIII. század végétől a fakitermelés gépesítéséig, megközelítően a XX. század közepéig vizsgálhatjuk a legalapvetőbb favágó eszközöket Magyarországon. A középkori források révén Csőre Pál megállapítja, hogy az erdei favágó szerszámok közük ekkor legfontosabb a bárd (dolabram) volt. Ezt a széles pengéjű, hosszú nyelű szerszámot egyaránt használták fák kivágására és feldolgozására. A fakitermeléssel való szoros összefüggését mutatja az, hogy a bárd idővel erdőnév és területmérték lett.

1 A bárdos erdőnem 1214-ben fordul először elő mint a közös erdő általános elnevezése, mert igen sokáig a bárd volt az a mértékegység, amelyhez a község minden tagjának egyenlő erdőilletményét szabták. Tagányi Károly szerint akkora területet értettek alatta, amennyit egy ember egy bárddal egy nap alatt kivághatott, s az olyan rész bárd-utjának, később bárdaljának nevezték

2 A favágó eszközök differenciálódása a középkor folyamán ment végbe, s kialakultak a favágó és famegmunkáló szerszámok - a fejsze (securis) és a bárd - különböző formái.

3 A fejsze évszázadokon át a fakitermelés egyetlen eszköze, a bárd pedig a fafaragásnál, ácsmunkánál használatos szerszám. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy nálunk az erdei munkáknál mikor kezdték használni a fűrészt. Óegyiptomi rajzok szerint a deszkák fűrészelése már az ie. 1600-1100 közötti időben gyakorlatban volt, a rómaiak pedig különféle fűrészeket használtak a fakitermelésnél is.

4 Magyarországon a fűrész szó már a XIII. század elején előfordul „Furizuel-gi" alakban (1211).

5 Mivel ezután még évszázadok múlva is van adat arra, hogy a fadöntést kizárólag fejszével végezték, Csőre Pál feltételezi, hogy nálunk a középkorban a fakitermelésben nem használták.

6 Magyarországon a rendszeres és tudatos erdőgazdálkodás megalapozása a XVIII. században történt. Ekkor születtek az okszerű erdőgazdálkodást szabályozó rendtartások, amelyek a Nyugat-Európában kialakult tudományos ismereteken, valamint a helyi tapasz1 CSŐRE Pál 1975. 101., 106. 2 TAGÁNYI Károly 1896.

1. XIII. 3 CSŐRE Pál 1975. 101. 4 CSŐRE Pál 1975. 103. 5 SZAMOTA J. - ZOLNAI Gy. 1902-1906. 50. 6 CSŐRE Pál 1975. 103. 423