Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc csűrközösség

1. kép. Hosszúház. Pográny, Nyitra m. (Szlovákia). Selmeczi Kovács Attila felvétele, 1986. Heves megyei Párádon és a Nyitra környéki falvakban (Egerszeg, Kolony, Pográny) lehet még ma is látni egész utcasort kitevő hosszúházas beltelkeket (1. kép). Néhol előfordul, hogy az egybeépített, közös fedél alatt húzódó lakrészek 60-80 méter hosszúságot kitesznek, ilyen helyen 5-6 család is található egy közös udvaron.

8 A hosszúházban lakó családok - mint önálló kisgazdaságok - állataik számára külön épületet készítettek. Szabályszerűnek tekinthető az a közös udvar, amelyen a lakóházsort vagy a hosszúházat ugyanannyi istálló követi egymás mögött, mint amennyi a lakások száma. Az 5-6 méter hosszúságú istállók egy sorba építése még tovább növelte az épületsor hosszát. Hasonlóan minden egyes családnak külön disznóóla volt, noha ezek elhelyezése a keskeny szalagportán nem követett megszabott rendet. Régebben többnyire a lakórészek előtti udvarszakaszra állították fel a fából készült gerendavázas hidasokat, disznóólakat, hogy szemmel tarthassák azokat. Az 1930-as évektől viszont — közegészségügyi előírások miatt - az istállók környékére kerültek a disznóólak, mint ahogyan a trágyadombok is. Ugyancsak itt kaptak helyet a baromfiólak. Az udvarközösségben élő kiscsaládok a saját használatban álló épület- és kertrészeiket igyekeztek mindig elhatárolni egymástól, ezzel szemben a kutat és a gabonanemű tárolására szolgáló csűrt közösen használták. A nagycsalád szétválása után sajáAz Ipolyságból, Ipolyszécsénkéről közöl hasonló példát GUNDA Béla 1979. 251-252; megyéből BOTÍK, Ján 1982. 54-55; Tarnabodról, Heves m. BAKÓ Ferenc 1978. 22. Hont 415