Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc csűrközösség

Selmeczi Kovács Attila A PALÓC CSŰRKÖZÖSSÉG Közép-Európa egyes területein az elmúlt évszázadokban a parasztságnál általánosan elterjedt volt a nagycsaládszervezet. Több nemzedék, olykor 25-30 személy patriarchális vagyonközösségben élt a szülői házban. Az egy fedél alatt lakó nagycsalád a legidősebb férfi vezetésével közösen gazdálkodott. A család vagyonával egyedül a családfő rendelkezett. A néprajzi szakkutatás meglehetősen alaposan feltárta ennek a sajátos társadalomszervezeti alakulatnak a működését.

1 Azonban jóval kevesebbet tudunk arról az átmeneti formáról, ami a nagycsaládszervezet felbomlásának következtében állt elő, és az egymástól elkülönülő kiscsaládok megtelepedését jellemezte.

2 Magyarországon a nagycsaládszervezet emléke legtovább az északi hegyvidéken, elsősorban a palócok körében őrződött meg. Ennek legjellemzőbb vonása, hogy a szülőkkel csak a házas fiúk éltek együtt, a lányok férjük házához költöztek. A fiatal házaspárok gyerekeikkel többnyire közös hálókamrában laktak, olykor 4-5 család is szorongott egy szobában. Amint a korabeli leírásokból kitűnik, a zsúfoltság ellenére sem építettek több helyiséget vagy újabb házat mindaddig, amíg a nagycsaládszervezet funkcionált, a vagyonközösség fennállt.

3 Az egy fedél alatt élő nagycsaládot mindig a legidősebb férfi irányította. Amint egy helyütt mondták: „Mindent a nagyapa vezetett, ha meghótt, a legöregebb fija. Naponta, minden reggel megmonta, mit kell csináni. Az asszonyoknak tavasztó őszig a mezei munkán kellett lenni. A gazda is dógozott, amíg bírt. Az emberek az istállóba aluttak. Az asszonyok a gyerekekkel a kamrába. A nagyobbak a házban az öregekkel. Az öreg a kemence tetejin hált, vigyázott a gyerekekre, hogy le ne potyogjanak. Ha valamelyik leesett, nem azt kérdezte, hogy ki esett le, hanem hány esett le. Huszonnégyen vótunk, amikor elválakoztunk" (Párád, Heves m.).

4 A XIX. század második felében, elsősorban a mezőgazdaság kapitalizálódásának hatására indult meg a nagycsaládszervezet felbomlásának folyamata. Ez időtől mind gyakoribb lett, hogy az apa halála után felnőtt fiai megosztoztak a vagyonon, amint 1 A nagycsaládszervezet általános ismertetését adja THURNWALD, Richard 1932. 22. Magyar vonatkozásban pl. MORVAY Judit 1963; BARABÁS Jenő 1973; GUNDABéla 1982. A palócokra vonatkozó legutóbbi összefoglalást 1. SZABÓ László 1989. 2 Vö. GUNDA, Béla 1963. 128. 3 A XIX. század közepén még általában 35-40 tagú nagycsaládok éltek közös háztartásban. Vö. PINTÉR Sándor 1880. 19-20; FINDURA István 1885. 199-200; ISTVÁNFFY Gyula 1938. 305. 4 Özv. Csortos Sila Jánosné (1888) közlése, 1966. 413