Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

B. Gál Edit: Kisvárosi életmód a XIX. század végén

A háztartás A háztartást a feleség vezette, de besegített a velük együtt élő nagymama is. Mindig volt egy mindenes cseléd, aki részben a főzést, részben a takarítást végezte, de a házimunkában a család nőtagjai is folyamatosan részt vettek. Jó cselédet szerezni mindenhol nagy gondot jelentett. „Legjobb az éves cseléd - írja 1886-ban a Gyöngyös című helyi lap —, mert egy évet lévén köteles szolgálni az szerint alkalmazza magát. Bezzeg a hónapos cselédnél! Az első hónapban még csak dolgozik valamit, de már a másodikban kezdi unni a helyet durcás, kedvetlen, a harmadik hónapban kimaradozik, s ha a gazda összeszidja vagy meglegyinti már el is megy, hisz tudja jól, hogy egyébbel nem büntethetik, maximum visszakísérik. Abban pedig nincs köszönet." A Hanák családnál a göllnitzbányai Frits Johanna (Hanka) szolgált két évig. Először a gyerekek mellett volt, majd később mindenes lett. „Jó lány volt, meg voltunk vele elégedve."

11 A következő „Borcsa" szakácsné. „Nem rossz, de piszkos és főzni is nagyon szórványosan tud, emellett nagyra tartja magát."

12 Rozi „főzőnő" Egerből érkezett, de csak egy hónap, két napot maradt, „mivelhogy vasárnap is tisztítania kellett szobámat. (Csak ezt az egyet tisztítja.) Borzasztó természete van: szekánt, szeszélyes, kíméletlen, kihívó. Kár pedig érte, mert ügyes, fürge, s igen jól tud sütni."

13 Az Anna - aki a 90-es évek elején szolgált - azért sértődött meg, és mondott fel, mert „ő is tortát akart, s a múltkor a Viktor (kocsis) kapott, őnagysága pedig nem. De sok baj is van a cselédekkel!"

14 Az állandó alkalmazott mellett, rendszeresen járt a mosóné, a vasalóné és a fehérvarróné. Ha volt jó szakácsné, akkor az főzött, ha nem akkor az anya, vagy a nagymama. A lányok 15-16 éves koruktól próbálkozhattak néhány egyszerűbb étellel, s 18 évesen már átvehették egy-egy napra a főzés gondját. A cseléd elsősorban takarított, bevásárolni járt. Havonta kétszer volt nagymosás. Ekkor váltottak tiszta ágyneműt is. A nagymosás, mely általában két napig tartott mindig külön esemény a család életében,. Ilyenkor egy vagy két mosóasszonyt is hívtak, de mindenki kivette részét a munkából. Nagymosás idején a lányok takarítottak, főztek, s általában ellátták a háztartási teendőket. A kisebb mosást a cseléd végezte hétközben, a vasalásba viszont már a nagylány is besegített. Meg kellett ismernie a háztartás fortélyait, hiszen amikor férjhez ment azonnal átvette saját otthona ellátását. Az apa hivatásából kifolyólag nagyon gyakran úton volt, hiszen az ő keresete és a birtokok bevétele biztosította a család számára a „rangjához méltó" megélhetést. A fentebbi statisztika ellenpólusaként néhány adat a Hanák család kiadásairól. Január hónapban 2 frt 48kr-ért vásároltak tejet, ezenkívül 2 db süvegcukrot (17,4 kg), amiért 9 frt 67kr-t fizettek. A gyerekek „lakkos" cipője 3-3 forintba került. A mama Kohnnál vett muffjának 4 frt 50kr, az apa Galambnál vett kutyabőr kesztyűjének 1 frt 50kr volt az ára. A nagyobb vásárlásokat - kabát, ruhaanyag, bútor stb. - Budapesten intézték, sőt fogorvoshoz is odajártak. A család éves kiadása jóval meghaladta a 700 forintot. A megtakarított pénzt fővárosi takarékpénztári részvényekbe fektették. 11 Hanák Kolos naplója 1884 - Mátra Múzeum Tört. dok. 12 U.o. 13 U.o. 14 Hanák Olga naplója 1893 - Mátra Múzeum Tört. dok. 362