Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

B. Gál Edit: Kisvárosi életmód a XIX. század végén

Étkezési szokások A családban három fő étkezés volt, a reggeli az ebéd és a vacsora. Délután az asszonyok általában uzsonnáztak is, de mivel ekkorra esett a vizit ideje hol az egyik, hol a másik barátnőnél gyűltek össze. Az ebédet, mely mindig három fogásból állt, fél egy körül tálalták. Hanák Olga naplói megörökítették számunkra az egyes fogásokat. íme néhány példa. Hétköznap tálalt ebédek: -paradicsomleves, felsál, krumpli berakva tojással, diós nudli habbal -hagymaleves, felsál, darás tészta, s barackhabbal bevont, pürének dínsztelt alma. -reszeltleves, borjúhús egybesütve és paszírozott bab -presligombócz leves, hús mellett krumpli, „schnitzli" mellett rizs és végül czitromkók (sic) Később egy-egy ebéden már Olga vőlegénye is részt vett, s ekkor a menü: -leves presligombóczal, felsál rizs és zöldborsó-garníranggal, kacsa és galamb krumplissalátával, „az én mandolatortám", gyümölcs és fekete kávé. Néhanapján, főleg ha az anya távol volt, a Kaszinóból hozattak ebédet. Vacsorára csak akkor főztek külön, ha vendég volt a háznál, egyébként a déli maradékot ették. Gyér m ekn evelés A gyerekek nevelése az anya és a nagymama „feladata" volt. Csecsemő korukban szoptatós dajkát tartottak mellettük. Ők azonban „kényesebbek, mint a cselédek" így elég hamar elválasztották a kicsiket. A lányok mindhárman az Angolkisasszonyok budapesti zárdájában tanultak, majd hazakerülve élték a polgári családok lányainak mindennapi életét. Részt vettek a házi munkában: főztek, takarítottak (port törölgettek, lámpát fényesítettek), hímezték a stafirungjukat, abroszokat, zsebkendőket, lepedőket szegtek. Levelet írtak rokonoknak és barátnőknek, horgolás-mintákat cseréltek, s természetesen zongoráztak. Olgához külön zongoratanár járt, aki klasszikus darabok mellett a kor kedvelt nótáit is megtanította neki. Naplója alapján így telnek egy 17—18 éves lány napjai : „Lévén ma mosás napja én takarítottam a hálóban. Aztán kihímeztem egy monogramot, mindjárt átöltöztem, s Anna az utolsó kapcsokat csukta be, mikor jött Édesapám ebédelni. Ebéd után jött a tanár (zongora)."

15 Egy másik alkalommal: „Megnéztem a baglyokat a kertben, kinéztem az ablakon, elolvastam az újságot és ezzel elment a délelőtt. Ma a Casinóból hozattam ebédet. Olyan nagy porcziókat adtak, hogy már valóban szörnyülköztünk."

16 A gyerekek nem kaptak zsebpénzt, ellenben kialakult az a szokás, hogy bizonyos munkák elvégzéséért a főzésért, a takarításért, a zongorázásért (!) fizetség járt. Minden hónap elején számlát készítettek feltüntetve az elvégzett „munkát", s az azért járó bért. Az elszámolást a családfő nézte át, s ő fizette ki a „cassât". Ebből maguk vehették meg a számukra szükséges apróbb dolgokat. A lányokat általában 16-18 éves korukban mutatták be a társaságban, ettől kezdve került eladó sorba, s az édesanya kíséretében bálokba járhatott. A vőlegényválasztást nagymértékben megha15 Hanák Olga naplója 1894 - Mátra Múzeum Tört. dok. 16 Hanák Olga naplója 1894 - Mátra Múzeum Tört. dok. 363