Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Bánffy Eszter–Bíró Katalin–Vaday Andrea: Újkőkori és rézkori telepnyomok Kompolt 15. sz. lelőhelyén

is megjelenik (pl. a Szarvas-érparti csoportban

6

); de jellemző két észak-magyarországi csoportra is. Előfordul a Bükki-csoportban,

7 de ugyanakkor a főleg Eger környékén honos szilmegi csoportban is (pl. Eger-Kiseged

8

). Kompolt földrajzi elhelyezkedése alapján logikusan lenne sorolható a szilmegi csoport törzsterületéhez. Ezt azonban - különösen a lelőhelyünkön előkerült kevés leletanyag alapján - mégsem lehet így kijelenteni. A szomszédos Tarna-völgyi lelőhelyeken ugyanis a kései vonaldíszes lelőhelyek mindegyike kevert leletanyagot tartalmaz. A szilmegi kerámia mellett megjelenik a tiszadobi, gyakrabban pedig a bükki csoport leletanyaga, sőt a Dél-Alföld jellegzetes szakáiháti kerámiája is (pl. Tarnabod-Templomföld;

9 Tarnabod-Nagykert;

10 Tarnazsadány-Sándorrésze

11

). Ugyanígy egyébként a középső Tiszavidéken megjelennek az Északi-középhegység bükki és szilmegi leletei is (pl. Tiszaszőlős-Csákányszeg

12

). Biztonsággal tehát csupán annyit lehet megállapítani a 13. obj. vonaldíszes leleteiről, hogy azok feltétlenül a kultúra legkésőbbi szakaszába tartoznak, és valószínű szilmegi vagy bükki cserepek is találhatók a kései AVK-leletek között. A 11. obj. egyik mélyedése szintén az Alföldi Vonaldíszes Kultúra legfiatalabb szakaszának leleteit tartalmazta. Ezek között azonban megjelenik a szakáiháti csoportja jellemző kerámia. A leletek egy része valószínűleg egy nagyobb, ember alakú (anthropomorf) edényből valók (Lt.sz.: A.96.2.506 - 3 db - A.96.2.507, 6 . kép 1-3.). A szakáiháti csoportjellemző anthropomorf edényein az arc és a hajviselet az edény nyakán jelenik meg. A kompolti peremtöredéken a perem alatti függőleges, párhuzamos bekarcolások a hajat jelezhették, alatta a két derékszögű minta pedig már a szemöldök része lehet. Egy további cserép megerősíti a feltevést, hogy a töredékek egy ember alakú edény részei. Ez egy függőlegesen az edény vállára applikált plasztikus dísz, amely minden valószínűséggel az emberalak karját jelezte. Ilyen kar-ábrázolásra számos példa akad a szakáiháti anthropomorf edényeken, '

3 nemegyszer spondylus-kagylóból készült karperec is látható az ilyen emberi karokon, természetesen agyagból formázva. Összegezve a Kompolt 15. lelőhelyen talált neolithikus leletek nyújtotta információt, megállapítható, hogy egy valószínűleg kisméretű és nem intenzív település szórványos objektumaiból az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának hagyatéka került napvilágra. A leletek a kultúra legkésőbbi fázisába tartoznak, ahol a különböző területi csoportok emlékanyaga keveredik. A két telepobjektum, ha esetleg nem is teljesen egykorú, régészetileg mindenképpen egy korszakba tartozik: mindkettőt a középső és késő újkőkor határába keltezhetjük, a Közép-Balkánon ez a horizont a Vinca С kezdetét jelentette, a Dunántúlon pedig a Sopotkultúra, illetve a kialakuló Lengyeli-kultúra élt ebben az időben. A kései vonaldíszes csoportoknak ez a keveredése, amely egyébként eddig is megfigyelhető volt ezen a területen, de leginkább a Tárna völgyében és Füzesabony környéki lelőhelyeken jelentkezik, min6 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977. Kat. Nr. 92, 95/1,3,5,6,9. kép. 7 KOREK József- PATAYPál 1958. 10-11. kép 8 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977. Kat. Nr. 89, 119/20. kép 9 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977. Kat. Nr. 383, 124/3,4,8. kép 10 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977. Kat. Nr. 381 11 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977. Kat. Nr. 390 12 KALICZ Nándor - MAKKAY János 1977. Kat. Nr. 441 13 GOLDMAN György 1978. 3-5. kép, 6/5,8,14,16. kép, 8/1. kép, 9/12, 14. kép, 10-12. kép; HORVÁTH László András 1983. 21. kép; BÁNFFY Eszter 1985. 27/2. kép 35