Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Berecz Mátyás: Vázlat Danielik Napomuk János püspök közéleti pályájáról (1817–1888)

ben felhatalmazom Főtisztelendőségedet, hogy Koos Ferenc Urnák hozzám intézett levelét, vagy annak tartalmát, ... akár a Szent István társulat kebelében, akár a sajtó mezején, akkor a midőn, nyilvánosan felhasználhassa ... "

26 A keleti határokon túl működő katolikus társaságról szőtt tervei 1861 májusában öltenek testet a Szent László Társulat megalakulásával. Danielik által megálmodott küldetése - szellemi egymásra hatásukat bizonyítandó - nagyon jól rímelt báró Keménynek a szabadságharc után írt politikai röpirataiban kifejtett tételeire, amelyek a magyar nemzetet közvetítőként határozzák meg a monarchia jövőbeni keleti politikájában. A 60-as évek elején a francia és belga katolikus megújulási mozgalmak szolgáltatják az ötletet újabb nagyszabású tervéhez: egy, a hazai katolikus egyházi ingatlanokra alapítandó földhitelintézet létrehozásához, amely az egyházi fekvőségeknek a nemzeti vagyonba történő egyfajta átmentésével, előbbinek a szekularizációval, az utóbbinak pedig a bécsi „NationalBank"-al szembeni védelmét szolgálná

27

. A szervezés előkészítése közben kerül kapcsolatba egy belga pénzemberrel, bizonyos Langrand-Dumonceau-val, aki hazájában már 1852 óta foglalatoskodott katolikus pénzintézetek alapításával. A később botrányos pénzügyi manőverei miatt Európa szerte hírhedté vált üzletembernek sikerül megnyernie az anyagiak terén a kortársak által egyébként reménytelenül naivnak tartott püspököt egy nemzetközi méretű katolikus bankhálózat kiépítéséhez. 1864 tavaszán Danielik Szcitovszky ajánlásával már Rómában agitál a terv mellett, és egy, a Szentszéknek hitelként nyújtandó tetemes pénzösszeg ígéretével megszerzi a pápa jóváhagyását. A „megbukott nagyság"

2H Danielik az üzleti életben kontárkodva nem sok babért arathat. Hozzá nem értése először a Szent István Társulat pénzügyeiben bosszulja meg magát. Ambiciózus alelnöke elképzeléseinek megfelelően a társulat az önkényuralom idején mint a Magyar Tudományos Akadémia társintézménye igyekszik az ország katolikus értelmiségének vezetőjeként működni.

29 A kitűzött cél érdekében megjelentetett rangos, de terjedelmes és rendkívül költséges kiadványok, valamint olyan kétes eredményű vállalkozások, mint az egri líceumi nyomda haszonbérlete, anyagilag nagyon megterhelik a pénzügyek terén egyébként is célszerűtlenül vezetett társulatot. Notter Antal munkájában lakonikusan foglalja össze az általunk is érintett időszak eredményeit: „[Danielik] személyével kapcsolatban a Társulat óriási tekintélyre tett szert, ugyanakkor vagyoni tekintetben majdnem a tönk szélére jutott."

30 A társulaton belül a tagság növekvő elégedetlensége a vezetéssel szemben oda vezet, hogy Danielik az 1863 júliusában tartott rendes közgyűlésen kénytelen lemondani alelnöki állásáról. Utódja, Somogyi Károly nyomban egy ügyvizsgáló bizottmányt nevez ki a társulat addigi működése és ügyvezetése hibáinak feltárására. Az 1864 áprilisában tartott 26 EFK Kézirattára. Ms. 2049/30. 27 SZVORÉNYI József, 1891. 13. 28 KECSKEMÉTHY Aurél, 1909. 126. A kifejezést a szerző báró Auguszra érti ugyan, de életútjaik párhuzamaínak köszönhetően Danielikre is nagyon jól ráillik. 29 NOTTER Antal, 1904. 125 30 NOTTER Antal, 1904. 135. 338