Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

a hevesi reformátusok száma nem sokkal több „12 vagy 14 Nemes Háznál", nem ért egyet a templomépítéssel. Megengedi, hogy az istentiszteletet úgy, mint eddig, a házában tartsák, de ő maga Átányra fog járni templomba.

31 A hevesiekre panaszkodik az itt szolgálatot teljesítő káplán, Váradi Béla is, mivel azok nem akarnak fizetni.

32 Még ebben az évben, 1820-ban ún. „eklézsiai épületet" emeltek, melynek egyik része az iskolatanító lakhelye. 1820. április 7-én költözött ide az iskola első tanítója, Tarjányi István Tiszanánáról.

33 A fellelhető adatokból nem tisztázható egyértelműen, de valószínűnek látszik, hogy az „eklézsiai épület" mellett templomot is akartak építeni. 1821-ben a kurátor ezt írja a megyegyűléshez: „A mi Építendő Templomotskánkat illeti azt is jelentjük, hogy még ez idén hozzá akarunk jó Isteni Segedelem által fogni, és az jövő Holnapban már az Köveit hordattyuk.

34 Az építkezés azonban elmaradt, hiszen 1833-ban és 1835-ben is arról szólnak a levelek, hogy „múlhatatlanul" templomot akarnak építeni.

35 Az önállósodás folyamata nagyon lassan halad előre. 1835-ben azt kérik a hevesiek, hogy ne kétfelé fizessenek - Hevesre a tanítónak, Átányra a káplánnak - hanem a tanítói és prédikátori állást egy személy tölthesse be, aki mind a két funkciót ellátja.

36 Azonban úgy látszik, a maroknyi református közösség a meg-megújuló lelkes felajánlások ellenére sem tudja fenntartani az annyira kívánt saját prédikátori állást. Papp István előkönyörgő 1843-ban, Latrán László 1854-ben folyamodott az egyházmegyéhez fizetéspótlásért esedezve, hogy Jobb sorsra érdemesítsék".

37 A leányegyház kis birtokhoz jutott a Gömör vármegyei Runyán (1842-ben Lévai Borbély Miklós adósságában), melyet a főgondnok, Runyai Soldos Sándor megvásárolt,

38 majd 1854-ben haszonbérbe adta Kubinyi Otíliának 32 évre.

39 A kis közösség 1846 tavaszán harangot öntetett és haranglábat épített. Pénzt gyűjtöttek nemcsak a harangra, hanem az ima-tanítóház fedelének kijavítására is. Az 1840 óta vezetett gondnoki számadások egyes rovatainak utalásai sejtetni engedik, milyen volt a már 1820 óta meglévő imaház. Pl. festett szószék volt benn, az épület előtt harangláb állott. Véleményem szerint az építmény semmiképp sem lehetett olyan, mint amilyet az 1842-ben ismeretlen szerző által készített várostérkép sematikusnak látszó templomábrázolása mutat.

40 Az új imaházat 1852 augusztusában kezdték építeni, és ez év november 26-án be is fejezték. Helye a jelenlegi óvoda helyén volt. Ettől kezdve az istentiszteleteket itt tartották, a régi imaház iskolaként működött tovább. Az építkezéshez adakozók névsora 91 névből áll. Milyen lehetett az új imaház? Nem tartozott az „építészeti múbeccsel" épített templomok közé. Benne sem feliratok, sem értékes famunkák nem voltak.

41 Fából készült tornya volt, tetején gömbbel.

42 Azonban a harangot a templom melletti haranglábban helyezték el, mely még az 1910-es években is állt. 31 SRK.L R.A. VIII. 1/4. 1820. ápr. 2. Bernáthfalvi Bernáth András levele Papp-Szász Györgyhöz. Az ősi Bernáth-kúria ma többszörösen átalakítva és újjáépítve az Idősek Otthona - Fő u.) 32 SRK.L R.A. VIII. 1/4. 1820. ápr. 11. 33 H. Ref. Ek. Protocollum első bejegyzése 1820. 34 SRK.L R.A. VIII. 1/4. 1821. ápr. 21. 35 SRK.L R.A. VIII. 1/4. 1833. ápr. 8. 36 SRK.LR.A. VIII. 1/4. 1835. ápr. 7. 37 SRK.LR.A. VIII. 1/4. 1843. ápr. 4.; 1845. máj. 8. 38 SRK.L RA. VIII. 1/4. 1846. márc. 21. 39 HMK Haszonbéri szerződés 1845. dec. 22. 40 HML Térképtár U. 158. Heves mezőváros belső telkeinek térképe 1842. 41 SRK. At. At.D/CXXXZ/74, 113/732. B/20. Adalékok a Tiszáninneni ev. ref. egyházkerület történetéhez - kérdő pontokra adott feleletekben a hevesi egyházközségből. Kézirat. 1898. 42 H.Ref. Ek. Protocolluma - Gondnoki számadások 1852. 296