Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

zadi gazdaságának másik becses forrása a Budapesti Kataszteri Igazgatóság által készíttetett, Csizmadia László királyi becslőbiztos és Csala Sándor járási becslő által hitelesített 1876. október 22-én keletkezett mezőgazdasági leírás. A 13 fejezetből álló dokumentum részletesen ismerteti a becslőj arás, tehát a város és környéke földrajzi fekvését, „égalji viszonyait", a talaj minőségét és a rajta termeszthető növényi kultúrákat és a belőlük nyerhető termés mennyiségét, a terményárakat tíz évre visszamenőleg évenkénti bontásban, a becslőjárásban szokásos gazdálkodási rendszert, a napszámbéreket, a talaj termőképességét fokozó eljárásokat, a közlekedési és piaci viszonyokat, a terület népességi és foglalkozási viszonyait, a földbirtokmegoszlást, a haszonbéreket, és a föld forgalmi értékét, s végül javaslatot tesz a becslőjáráson belüli osztályozási vidékek felállítására.

21 E forrás szerint a Gyöngyös városhoz tartozó területek éghajlata különböző, hiszen a Mátra hegy lábánál fekvő település tengerszinti magassága 570 láb, Bene pusztáé - amely szintén a város részét képezi - viszont 1022 láb, így a hegyi és a síksági éghajlati jellemzők egyaránt jelen vannak. A magasabban fekvő területek éghajlata „zord, még a hegység tövinél elterjedő fensíkok és rónák éghajlata enyhe szelíd - mely a gazdaság minden ágának nagyon kedvez, de mely mind a mellett nyáron a tikkasztó hőség és hervasztó szárazság, télen pedig a kemény hidegek által vállik alkalmatlanná.

22

" Az uralkodó szélirány az északi. Nem ritkák a tavaszi fagyok, melyek főleg a gyümölcsösökben és a szőlőkben, de gyakran a vetésekben is kárt tesznek. „Az ősz szelíd és enyhe lefolyású, olyannyira, hogy az őszi napok gyakran a tél közepébe is benyúlnak, a tél rendetlen, hol rövidebb hol hosszabb, néha száraz fagygyal nagy hideggel, majd igen sok hóval folyik le. Derek és ködök az ősz végén állnak be. Szélvészek ritkán fordulnak elő, záporok sem gyakoriak, és kárt csak azon községekben okoznak, melyek a Mátra hegység tövében fekszenek. A jég által okozott károk nem gyakoriak, csak ritka esetben negyobb mérvűek."

23 Bár a Mátrában jó néhány forrás található, a gyöngyösi becslőjárás mégis szegény vízfolyásokban, mert „nyáron többnyire kiapadnak, vagy csak csekély mennyiségű vizet szolgáltatnak, tavasszal megindulnak ugyan a források is patakok is — vagy nyári nagy záporok után hirtelen áradnak amidőn a szomszéd földeket elöntvén sok pusztítást okoznak."

24 Gyöngyös környékén „a legjelentékenyebb még a Bene patak, amely sok malmot hajt, és az iparra nézve ez által fontos víz"

25 Ami a talajviszonyokat illeti, az erdőkkel borított magasabb hegyi területeken „nagyrészt trachit alapon nyugvó márga" valamint „sekélyrétegű sárga agyag és homokkő", az alacsonyabbakon viszont inkább „korhanyban", azaz televényben szegény szürke agyag, ritkábban televény es fekete és barna agyag volt található. 26 Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy Gyöngyös város földjei a közepesen jó kategóriába tartoztak, de elvétve kitűnő minőségű földekkel is találkozhattunk határában. A földek megmunkálásához szükséges napszámigény a következőképen alakult. Egy katasztrális - tehát 1600 négyszögöles - hold szántóföld megműveléséhez, amely tartalmazta az ugarolást, a keverést, a vetőszántást és boronálást, 11 igás napszám volt szük21 Gyöngyös becslőjárás mezőgazdasági leírása HMF 4186 3/11. 3.p. 22 Gyöngyös becslőjárás mezőgazdasági leírása HMF 4186 3/11 4. p. 23 U. o. 5-6. p. 24 U.o. 6-7. p. 25 U. o. 7. p. 26 U. o. 8-9. p. 275