Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

séges, a szőlőkben elvégzendő nyitáshoz, metszéshez, homlításhoz - azaz a hiányzó tőkék pótlásához - háromszori kapáláshoz, kötözéshez és szürethez pedig 58 gyalognapszámra volt szükség holdanként, 10 órás munkaidőt számolva.

27 A szántóföldeken főként búzát, kétszerest, árpát és kukoricát termesztenek, de a sárga agyagtalajon előfordul a rozs, a zab és a burgonya is. Borsót, lencsét és babot a szőlőkben, a sorok közé ültetnek kisebb mennyiségben. A köles meglehetősen ritka. A nagyobb birtokokon, az új törésű földeken fordul elő. Legnagyobb jelentőséggel a szőlők bírtak. Az előállítható termények mennyisége forrásunk szerint a következőképpen alakult:

28 TERMÉNY JO TALAJBAN SILÁNY TALAJBAN TERMÉNY jó közepes rossz jó közepes rossz TERMÉNY évben — pozsonyi mérőben búza 18 12 6 10 7 4 kétszeres 18 14 7 10 7 5 rozs 16 14 8 8 6 4 árpa 20 12 6 10 6 3 zab 20 16 8 12 6 4 kukorica 22 12 8 12 8 5 krumpli 80 50 30 40 25 10 évben — akóban bor 50 24 10 20 10 4 évben — mázsában széna 30 20 10 16 8 4 sarjú 15 10 5 8 4 0 A termények árai a gyöngyösi piaci árjegyzék szerint az 1867-1872 közötti 6 év átlagát tekintve a következők voltak: TERMÉNY NEVE FORINT KRAJCÁR egy pozsonyi mérő búza 5 22 kétszeres 3 58 rozs 3 13 árpa 2 35 zab 1 75 kukorica 2 58 borsó 6 97 lencse 6 58 bab 4 50 TERMÉNY NEVE FORINT KRAJCÁR egy pozsonyi mérő köles 5 56 pohánka 5 91 krumpli 1 42 egy mázsa őszi szalma 0 30 tavaszi szalma 0 54 széna 1 0 sarjú 0 80 egy akó must 5 0 27 U.o. 11. p. 28 Gyöngyös becslőjárás mezőgazdasági leírása HMF 4186 3/11 12-15. p. 276