Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

capitastratum, azaz fejadójegyzék jelentésű szavakból származik.

4 Ez utóbbi műszavak módosulásaként jött létre a modern adózást szolgáló, és részletes felméréseken alapuló nyilvántartás elnevezésére a kataszter szó. A szó, csakúgy mint az általa jelölt munkálatok, osztrák közvetítéssel kerültek Magyarországra, mivel a kataszteri felmérések elterjedése Európában a Habsburgok úttörőmunkájának köszönhető.

5 A modern értelemben vett kataszteri felmérések Ausztriában, I. Ferenc uralkodásának idején vették kezdetüket. Az 1817-ben kiadott császári rendelet által megindított munkálatok 1869-re fejeződtek be. Elkészültükig egy ideiglenes földadókatasztert léptettek életbe 1819-ben, mely Magyarország történetében is jelentős szerephez jutott az önkényuralom korában.

6 Kataszteri munkálatok Magyarországon Magyarország területén a jobbágyfelszabadításig sem az ideiglenes, sem az állandó kataszter mintájára létesített felmérés nem került bevezetésre. A jobbágy rendszer felszámolása után azonban új alapokra kellett helyezni az adózás rendszerét is. Az 1849. tavaszán életbe lépett és a közteherviselés szellemében született 1849. évi VII. törvénycikk minden földingatlannal rendelkező tulajdonos számára a birtokának környezetében dívó földhaszonbérletnek, illetve az átlagtermés piaci átlagára alapján kiszámított tiszta jövedelem 7.5 %-át rendelte földadó címén az államnak befizetni. A törvény előírásainak valóra váltása részletes kataszter meglétét feltételezte, a szabadságharc bukása azonban ennek elkészítését nem tette lehetővé. Ezért az önkényuralomnak kiszolgáltatott országban császári nyíltparancs rendelte el az új, polgári adózás bevezetését.

7 Az 1849. október 20-án napvilágot látott pátens elrendelte: „ Tekintettel arra, hogy az 1849. március 4-én kelt pátens 24. §-a az összes állampolgárok teherviselésének arányos elosztását mondja ki, úgy az igazságosság, mint az utóbbi időben rendkívüli módon fokozódott állami követelmények érdekében úgy Magyarországon, mint Erdélyben oly gyorsan, amennyire ily fontos munkálat nagysága és nehézsége azt megengedi, rendezett földadó kataszter létesítendő. ... Tekintettel a feladat kielégítő megoldásához szükséges előkészítő munkák előreláthatóan hosszú tartamára, az addig végzett mérések felhasználásával olyan provizóriumot kell létesíteni, amely a közterhek igazságos és arányos elosztásának megfelel. "

8 Az ideiglenes kataszter felállításáról a császár 1855. március 4-i nyíltparancsa rendelkezett. Az ún. Grundsteuer Provisorium, azaz a „földadó-ideiglen" értelmében a hagyományos művelési ágakba besorolt termőföld átlagjövedelmének és gazdálkodási költségének különbözetéből álló kataszteri tiszta jövedelem 15, majd 25 %-át tette ki. ,,A tiszta telekjövedelem azon jövedelmezésből áll, melyet a birtokos azon termő felületekből, mely övé, a mívelés azon neme szerint, melyben az létezik, a községszerte 4 GLOSSARIUM 1762. 228-229. p.; BARTAL 1901. 111. p.; Paliasz Lexikon X.. Bp. 1895. 261. p.; Új Magyar Lexikon II. Bp. 1961.402. p., és uo. IV. 63. p.; BENDEFY László 1966. 136. p. 5 FÜR Lajos 1966. 153. p. 6 EÖTVÖS Károly 1875. 27. p.; FÜR Lajos 1966. 153. p.; ORLICSEK József 1958. 47. p.; ANTALFFY Andor: 1934/35. 9. p. 7 FÜR Lajos 1966. 153. p. 8 Idézi GERŐ László 1934. 5.p. 270