Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

divatozó gazdálkodási rendszer alkalmazása mellett, közönséges termékenységű évben húz a föld megmívelésére, a vetésre, a termékek gondviselésére és learatására szükséges községszerte divatozó kiadások levonása után. " 9 A földek tiszta jövedelmét tehát valójá­ban a föld minősége, a megművelés módja, a terméseredmény és a piactól való távolság határozta meg. 10 Az egyes művelési ágakba és a tisztajövedelmi fokozatokba való besoro­lás szükségessé tette pontos mérnöki felméréseken alapuló térképek készítését is. A „föld­adó-ideiglen" egyik sajnálatos fogyatékossága éppen az, hogy a pátens rendelkezésének megfelelően a már meglévő térképeket használta, s így részletes mérnöki felmérés nélkül készült. A részletes kataszteri térképeket az úrbéri rendezés során, vagy egyéb célokra ké­szült „topográphiai mezőabroszok" helyettesítették, s csak azokat a területeket voltak kénytelenek a munkálatokban résztvevők felmérni, ahol az említett térképek nem voltak fellelhetők. De ilyen esetekben sem parcellánként, hanem dűlőnként történt a felmérés, s a birtokok határait többnyire a nagyobb birtokosok bevallásait figyelembe véve szem­mérték alapján rajzolták be a térképekbe. Ez az oka egyébként annak, hogy a „földadó­ideiglent" egyben „vallományi munkálatoknak" is nevezték. 11 A munka elvégzésével nyert adatokat pontos területi felmérés eredményének semmiképpen sem nevezhetjük, jelentőségükhöz azonban a későbbi felmérések adatainak tanúbizonysága alapján nem fér kétség, hiszen kirívó aránytalanságokat nem tartalmaz. A részletes mérnöki felmérések 1853-ban indultak meg az országos felmérés alapjául szolgáló háromszögelési munkála­tokkal, amelyek előkészítették az 1856-ban meginduló területfelmérő munkát. 12 A földmérési és kataszteri munkálatok iránt egész Magyarországon mély ellenszenv volt tapasztalható, melyet nem a munkálatok hasznosságának lebecsülése vagy meg nem értése váltott ki, hanem az, hogy megvalósításukat egy, az ország törvényeit semmibe vevő, elnyomó hatalom rendelte el, császári nyíltparancs formájában. A munkálatokat 1867-ig Bécsből irányították, s csak a kiegyezés után kerültek azok a magyar pénzü­gyminisztérium hatáskörébe. 13 A magyar kormányzat 1867. után részletesen foglalkozott a kataszteri felmérések ügyével és az adózás, valamint a térképezés, de a közigazgatás érdekeit is szem előtt tart­va elhatározta, hogy azokat továbbra is fenntartja, és a kérdést törvényhozás útján is ren­dezi. 14 Hosszadalmas előkészületek és parlamenti csatározások után a Szlávy József mi­niszterelnök javaslatára felállított 15 tagú különbizottság kidolgozta és a képviselőház elé terjesztette a földmérést és a földadószolgálatot is egybekapcsoló javaslatát, melyet a par­lament 1875. évi VII. törvénycikk néven emelt törvényerőre. 15 9 Idézi EÖTVÖS Károly 1875. 41-42. p. 10 FÜR Lajos 1966 15. p.; ORLICSEK József 1958 48. p. 11 KONKOLY THEGE Gyula é.n. 3.p.; SÁNDOR Pál: 1964. 56.p.; EÖTVÖS KÁROLY 1875 42. p.; GERŐ László 1934. 5. p.; ORLICSEK József 1958. 48. p. 12 ANTALFFY Andor 1934/35. 15. p.; BENDEFY László 1966. 138. p.;GERŐ László 1934. 6. p.; KONKOLY THEGE GYULA é.n. 2-3. p.; ORLICSEK József 1958. 48. p.; SÁNDOR Pál 1964. 56. p. 13 ANTALFFY Andor 1934/35. 16. p. 14 FÜR Lajos 1966. 154. p. 15 1872. Országos képviselőházi napló VII. 141. orsz. ülés V. 26. 31. p.; FÜR Lajos 1966. 154. p.; ANTALFFY Andor 1934. 17-18. p. 271

Next

/
Thumbnails
Contents