Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Löffler Erzsébet: Szőlőbeli rendtartás Egerben a kései feudalizmus korában

A Hatvani hóstya nevezetű külváros már a XVII. század végén is létezett, a XVIII. század során pedig kialakultak a Makiári, a Felnémeti, a Cifra hóstyák és a Sánc.

15 Ami a lakosság létszámát illeti, 1715-ben Eger heves megyei részén 163 polgári és 8 zsellér háztartást írtak össze, közülük 133 polgári és a 8 zsellér háztartás a belvárosban, a többi a külvárosban helyezkedett el. Szántóföldje, rétje itt az embereknek nem volt, mindössze 585 kapás szőleje.

16 1720-ban már összeírtak 35 nemesi háztartást is. A város határában 36, a pusztákon pedig 158,5 köböl földet használtak. Helyben volt 95, másutt 105, s új ültetvény gyanánt 17 kapás szőlejük. A polgárság ekkor 223 háztartással rendelkezett, s velük együtt még 17 zsellért írtak össze. Birtokukban volt a határból 77 3/4, a pusztákon pedig 195 1/4 köblös szántó, a határban 374, máshol 391,5 kapás szőlő és 78 kapás új ültetvény. Voltak idegen birtokosok is. A nemesek száma 9 volt, ezek közül kettő egyházi testület, az egyik a Szent Mihály templom plébániája 6 kapás és a Servita rend 10 kapás szőlővel. A 7 világi nemes közül ketten Egerben laktak, de az extraneusok között írták őket össze. Az extraneusoknak volt a pusztákon két köblös szántójuk, a határban 33, másutt 49 kapás szőlőjük, s 3 kapás új ültetvényük. A nem nemes extraneusok egyike görög kereskedő volt. Összesen 64-en voltak, 6 köblös szántóval, a határban 126, másutt 158,5 kapás szőlővel és 16 kapás új ültetvénnyel. A hevesi részen ekkor összesen volt 223 polgári, 12 jobbágyi és 17 zsellér háztartás. 17 1715-ben Eger város borsodi részében 167 taxás szabadost írtak föl (csak olyan földjük volt, ami után nem járnak a földesúri szolgáltatások). Szántóföldje, rétje, legelője egynek sem volt, csak 344,5 kapás szőlője. Az 1720-as összeírás 219 családot számlált meg a borsodi részen, melyek közül 172 a belvárosban, 39 a Makiári hóstyán élt, 8 pedig a városon kívül ugyan, de a várparancsnok kormányzata alatt (ez utóbbiak kötelezték magukat, hogy ellenséges támadás esetén fegyverrel védik a várat). A borsodi részben szántóföldet ekkor sem írtak össze, a szőlők nagyobbik fele pedig nem a helybelieké, hanem idegeneké volt. Egyébként itt 1719-ben indult meg az új szőlők telepítése, ez egy év múlva már 139 kapást tett ki, amiből 89 a helybelieké, 50 pedig idegeneké volt.

18 A XVIII. század folyamán, amikor kialakultak a külvárosok, az ún. „hóstyák", ezek benépesülése a következőképpen történt: 1711 1724 1787 Hatvani: 69 77 1067 Makiári: 24 81 603 Rácz: 23 70 522 Cifra: 284 Sánc: 97 A Cifra hóstya és a Sánc csak később alakultak ki.

19 Eger város promonthoriumainak 1789-es összeírásából kiderül, hogy a XVIII. század vége felé hogyan alakult a szőlőbirtoktestek száma az egyes szőlőhegyeken. 15 BREZNAYImre 1926. 11-13. 16 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, III. 334. 17 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, III. 334. 18 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, III. 320-321. 19 KLEB Béla. 1978. 157. 254