Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

Elgondolkodtató, hogy a kürtös sziklahelyiséggel kapcsolatban többször is szakrális rendeltetés lehetősége fogalmazódik meg. „Dr. Szendrei János a Mythra istenség kultuszát keresi e helyen: eddig azonban egyenesen idevonatkozó jeleket nem találtunk. Az kétségtelen, hogy a latori ó'svár és e hely összeköttetésben volt, ott pedig... a IV. századból I Valentinianus római császár pénzét találtam, így nagyon hihető, hogy az ittenlakó barbár nép a rómaiaktól vette át a Mythra bálvány imádását, melyet, mint tudjuk, a betlehemi istálló barlangban született Isten-ember kultuszának utánzására mindenütt barlangokban, kőüregekben tiszteltek. "

I47 A sziklahelyiséggel kapcsolatban legújabban Mesterházy Károly fogalmaz meg kultikus, vallási nézeteket: Zoroasztriánus (párszi) temetkezési szokásokra vezette vissza készítését. Ezek a momentumok (későavar régészeti leletek, bolgár-török jellegű sziklába faragott felirat, kürtös sziklahelyiség), valamint a csincsei Csörsz-árokszakasz IX. századi, fordított irányú védekezésre utaló sánca - mind azt a fentebb már említett feltételezést látszanak alátámasztani, amelyet már Bartalos megfogalmazott, miszerint itt a Bükkalján - talán éppen a Latorvár környékén - lehetett a IX. századi avarság egyik szervező központja az Avar Kaganátus bukása után! ,4<s Ásatásai 1. Jászdózsa - Kápolna-halom Bartalos 1893. szeptember 27-én megtekintette a Kápolna-halmot, majd másnap nyolc emberrel megkezdte a feltárást. Egy 12 méter hosszú, egy méternél szélesebb szelvényt tűzött ki, ahol is 3 méter mély árkot ásatott. Naplójában megjegyzi, hogy ez nem puszta templomrom, hanem inkább lakóhely volt. " Az őskori teli tetejét a középkorban temetkezésre használták. A legfelső kullúrrétegből paticsfalú lakóház maradványai, egy sütőkemence alja, valamint csontvázas sírok kerültek elő. A legalsó rétegből bronzcsákány, kerámiatöredékek és egyéb őskori leletek.

149 A Kápolna-halomról Hild Viktor helyszínrajzot is készített, amelyen az ásatási szelvényeket is jelöMte.

150 Bartalos jászdózsai ásatásaira - az 1893-as és a két évvel későbbi feltárására - többen is hivatkoznak. Hampel József a Nemzeti Múzeum régiségtárának 1895 negyedik negyedévi gyarapodásáról beszámoló írásában említi először a jászdózsai régészeti leleteket. ,, Jász-Dósáról az ottani őskori telepről Bartalos Gyula két drb. agyagedényt, 7 drb. csontszerszámot, egy rézvésőt, csonka csontlemezeket, oly faragott díszekkel, a minők a magyar honfoglalási korra jellemzők, két drb. lópatát és egy gipszgolyót ajándékozott. "

I51 Hampel a fent említett három faragott csontlemez töredéket A honfoglaláskor hazai emlékei cí147 BARTALOS Gyula 1901/46-52. 96. sz.; Szendreivel a Lator-tető sáncain belül szintén találtak pénzleletet: „Egy már megbolygatott hamvederben egy Nagy Constantin-féle római dénárt találtunk. Itt tehát az a ritkább eset fordult elő, hogy az őskori erőd háromszoros sáncain belől volt a hamveder temető. " SZENDREI János 1892. 369. 148 MESTERHÁZY Károly 1994. 203.; BARÁZ Csaba - MIHÁLY Péter 1995-1996. 98. A tanulmány lektora, KOVÁCS Béla szerint a sziklahelyiség szakrális jellegére, illetve az avarság szervező központjára bizonyító adatok hiányában nem lehet következtetni. 149 BARTALOS Gyula 1886-1900. 390. 150 BARTALOS Gyula 1917. 16.; HML. T 170 151 HAMPEL József 1896. 179-180. 214