Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

mű munkájában rajzban is bemutatta.

152 Őt követően Éber László Sírleletek a régibb középkorból című közleményében a hernádpusztai (Pest m.) negyedik sír leírásánál hivatkozik - az általa talált fegyverzetet, íjat vagy tegezt díszítő faragott csontlemezektől díszesebb kivitelű - jászdózsai leletekre.

153 Majd Stanczik Ilona (1969) és Selmeczi László (1981) említik meg Bartalos Jászdózsai feltárásait. Selmeczi a Boldogasszony-halmát, a jelenlegi Kápolna-halmot a középkori Jászdózsa település centrumának tekinti. Bartalos, majd Hild Viktor és Seemayer Vilibald, később, 1943-ban Gallus Sándor ásatásai eredményeképp tehát honfoglalás- és Árpádkori sírok kerültek innen elő. Bóna István 1971-ben egymásra épített román és gótikus templommaradványokat tárt fel a halmon. A templom körül újabb sírok váltak ismertté a XI-XVI. századból, melyek között akadt XI-XII. századi kősír is.

154 2. Tard- Tatár-domb Az Archaeologiai Értesítő 1897-ik évi ORET társulati hírekből értesülhetett a szakma, hogy a millennium megünneplése alkalmából a kereskedelemügyi miniszter honfoglalás-kori leletek felkutatására négyezer forint segélyt juttatott a szakemberek számára. A névsorban szerepel Bartalos neve is, aki a tardi Tatár-dombon, valamint Jósa Andrással közösen a szabolcsi földvárban végzett régészeti feltárást.

155 A tardi ásatásról csak naplójában találunk egy rövid bejegyzést 1893. november 9-10-i dátummal: „ Tardon pedig két nap ásattam a Tatár-domb gyűrűjének középpontjain. 14 napszámosom volt, naponként innét számos lelet került elő, de a tanító is több bronz(kori) lelettel ajándékozott meg. " A Tatár-dombban pincét is említ Bartalos.

156 Előtte már Ipolyi Arnold és Römer Flóris bronzkori lelőhelynek nevezi meg a dombot. A miskolci múzeumban őrzött, innen származó cserepek és egyéb leletek alapján a telepet a hatvani kultúrába sorolják. A dombon található 0,04 ha területű, árokkal határolt vár korát a szántóföldön gyűjtött cserepek alapján szintén a hatvani kultúra idejére helyezik.

157 3. Szabolcs — Földvár Bartalos többször is hivatkozik a szabolcsi földvárban végzett ásatására.

158 Sajnos Bartalos külön füzetbe írt jelentése az egri Főegyházmegyei Könyvtárból elveszett. A kézirat másolata azonban fennmaradt, ebben így összegzi az ásatások célját és eredményét: „Fősúlyt nem annyira a leletekre, mint inkább a vár építészeti rendszerére fektettük... Először a gátakat fenntartó faszerkezet mindenütt megtalálható. Másodszor a faalkotmány nem rendszeres ácsmunkálattal volt összeállítva, szögezésnek, egymásba rovásnak nyomára ugyanis seholsem akadtunk. Harmadszor a gerendák elhelyezése három irányban észlelhető, úgy mint: függőlegesen, keresztben és hosszában, ez utóbbiak még most is derékvastagságúaknak látszanak a tető mentében. Negyedszer a függélyes és keresztbe helyezett farudacsok ágastól és gallyastól helyeztettek el, hogy így méginkább lekössék a 152 HAMPEL József 1900. 734., 740. 153 ÉBER László 1901. 304. 154 BÓNA István 1972. 70-71.; SELMECZI László 1981. 165-177. 155 AÉ 1897. 185. 156 BARTALOS Gyula 1886-1900. 400. 157 NOVÁKI Gyula - SÁNDORFI György 1992. 22-23. 158 BARTALOS Gyula 1886-1900. 427-430.; 1901/1-9. 40. sz. 215