Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

A táblázat harmadik oszlopában a Heves Megyei Levéltárban található térképek jelzete van feltüntetve. Ezek a térképek a Schedius-Blaschnek féle Magyarország-térkép (1833-1838) alapján készültek, arányos kicsinyítésben, illetve nagyításban. A térképeket Bartalos kutatásainak és tanulmányainak nyomán Pogonyi Antal és Szatmári László rajzolta - az 1900-as évek első negyedében. Ezeken kívül a Heves Megyei Levéltár még 42 db térképet őriz, amelyek Bartalos személyéhez kötődnek. Ezek nagy része Házael Hugó és Sartori József nevével fémjelzett egri érseki uradalmi térképekről készített másolatok, valamint néhány nyomtatott térkép, melyeken a hosszanti védműveknek tartott sánc-árkok piros és kék színnel vannak jelölve. A Heves Megyei Levéltár összesen 37 darab - Csörsz-, Kis-, Ördög- és egyéb nevű sánc-árkokat és várakat feltüntető - Bartalos-térképet őriz.

89 * * * Az Egertől délre található hármas csörszárkot Bartalos a következőképpen írja le, követi nyomon.

90 a.) A felső Kis-Arok vonala Tiszadob - Tiszapalkonyánál a Görbe-tó fölött átkanyarodik a Tiszán - Oszlár — Nemes-bikktől délre a Csörszárka-dfílő - Igrici határa - a mezőcsáti Burok-halom (Burok-gyep, Lapos-halom) - Gelej - Mezőkeresztes, Keresztespüspöki - Mezőkövesd déli határán Csörsz-árok - Szihalomnál az Árpád-vár közelében, Kis-Apáti - Füzesabony, Puszta-Szikszó - Kerecsend déli határában Kis-Arok (Hazael Hugo XVIII. sz-ban készített határtérképén itt egy északra elágazó szakaszt is jelöl) - Lógó-part - Kál és Kompolt között - Nagyút - Karácsond - Gyöngyöshalász - Nagyréde (itt már csak nyomokban, illetve az egri érseki uradalmi térképeken jelölt „fossa", „agger" határjelző vonalakban tudja kimutatni) - Selyp és Apc között - szerinte - már világosabban jelentkezik a felső Kis-Arok vonala: a Filimesi tanyánál Pásztó alatt halad át a Zagyva völgyén, s innen az ecsegi hegyeken át a Cserhátban kanyarog. Ez a vonal viszont már a Bartalos által „kőgaradóknak" nevezett kategóriába tartozik. b.) A nagy Csörsz-árok „Ároktőnél a temető halmával kezdődik ez a vonal; e hely valaha földvár volt... és onnét jön egyenes irányban Valknak, majd Négyes és Ivánka mellett vonul el, úgy Farmos és Szőke puszta között a Sajhalom felett görbe vonalat ír le, úgy vág át Alsó-Tárkánynak és a kis-budai határba lép, hol a szikszói folyásnak, vagyis a Laskónak szolgál meder gyanánt; azután Dormánd és Füzes-Abony választja el és a Kettős-halmon túl tompa szögben meggörbülve Ka ál és Felső-Telek határa közt résutt fordul. Bod felett, Zsadány és NagyFüged alatt szintén a Tárna ágyául szolgál, úgy megy Visznek felé Arokszállásnak a Gyöngyös vize folyásán és onnét a templomtól Csányra fordul, itt azonban már alig látható; mert a csányi utat vették rá és majdnem egészen lejárták. "

91 Ároktő — Egerlövő — Mezőtárkány - Dormánd és Füzesabony között - Erdőtelek, Csörszárka-dűlő — Tarnazsadánynál a Tárna medre - Zaránk — Visznek — Jászárokszállás - Csány — Hatvan, Strázsa-hegy 89 EFL.PBI. 1488/1918.; 1917.15-16.; HMLT 138 -T 174. 90 BARTALOS Gyula 1893/1.; 1893/2-3.; 1894/1.; 1894/3.; 1901/6.; 1910/2. 102-113. 91 BARTALOS Gyula 1893/1. 198