Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

3. táblázat OSZK Kt. Bartalos anyaga azEFL Bartalos fondban levő Pro memoria с. kézirat alapján rendszerezve EFL. PBl. PM. 11-14. OSZK. Kt. jelzete: KÜLÖN CSOMAG: Félbeszakított jegyzetek Fol.Hung. 2531. 1. Bartalos Gyula Anonymus tanulmánya 1-103. folio lap 1. Anonymus Sebestyén Gyula nyomán (Sebestyén Gyula: Ki volt Anonymus? 1898.; Sebestyén Gyula: A magyar honfoglalás mondái. 141. Bp. 1904-1905) 1-13. 2. Anonymus tanulmány 14-21. 3. Anonymus személye 22-28. 4. Anonymus Kubinyi müve után (Kubinyi Ferenc: Béla király névtelen jegyzőjének kora és hitelessége. I—

II. Balassagyarmat, 1902 ) 34-51. 5. Mátyás Flórián fejtegetései (Mátyás Flórián: A magyar birtokviszony. Pécs, 1860) 52-55. 6. Pauler Gyula fejtegetései (Pauler Gyula: Béla király névtelen jegyzőjének műve. Közli: Fejérpataky László; jegyzetekkel ellátta: Pauler Gyula. In. A magyar honfoglalás kútfői. 1900. 381-463.) 55-56 verso 7. Jegyzet Anonymus első fejezetéhez. 1-4. 62-63 verso 8. A hun rokonság topographiai szempontból. 1—13. 64-70. 9. Anonymus kora és hitelessége. 1-13. 70 verso -87 verso 10. A Csörszárkok és Anonymus. 1-28. 89-103. Az ország hadászati megerősítése. 105-106. 11. Az őskori és a magyar e/őiclök honvédelmének tanulmánya az országgyepüknek, csörszárkok őrhelyeinek, győrvárainak, vármegyéinek és a többi idevonatkozó emlékeknek összegyűjtésében 107-17 H. 111. Felolvasás az Archaeologiai Társulatban. 179-30S. OSZK. Kt. Növendék napló 1954/57. Fol.Hung. 2531. Bartalos Gyula tanulmányai és előadásai az őskori és a magyar előidők honvédelmének történetére vonatkozólag. 19. sz. vége, 20. sz. eleje. Bartalos Gyula kézírása. Töredékes. leggazdagabb telepei Szomolyán mutatkoznak, a legszebbek Cserépváralján láthatók, hol sudár magasan emelkednek, és némelyiken huszonnégy fülkét is olvashattam, valamint a szölöskei erdőkben is nagyszerűek, egész hegyoldalakat képeznek. Eddig körülbelül huszonöt csoportban százon felül találtam ily sziklalobrot, melyeken a. fülke és egyéb faragott jel bízvást több százra tehető. Ezen kívül, amint a. nép mondja, a Bükk alján Latorútig és azontúl, számos ily szikla, volna, valamint a Mátrában is, Sírokon és környékén.

46 Az 189l-es tanulmányában részletesebben ismerteti az „emlékköveket", köztük a fülkés sziklákat. Ez a felsorolás a későbbi kaptárkőkutatás alapját képező ún. Barralosféle kaptárkő-listaként vonult be a szakirodalomba. A tanulmány részletesen a hevesi és 46 BARTALOS Gyula 1885. 349-350. 190