Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

borsodi lelőhelyeket tekinti át, de említést tesz olyan „köemlékekről" is, amelyeket a szerző másfelé hallott vagy futólag látott is. így megemlíti Nemtiben a „kölány követ", a Torna melletti Szádelői-völgy szikláit, Zemplénben a „kaptár hegyet" és „másfelé is a sok bába- és bálvány-követ". Részletesebben bemutatja a gyöngyössolymosi „ Csákkőt" és a „malomkő-barlangot", a siroki várhegy kopár szikláit, a Törökasztalt. Mielőtt részletes felsorolását adná az általa ismert Eger környéki „emlékköveknek", a Mátra régészeti szempontból is figyelemre méltó barlangjait is számba veszi: így az Ágasvár alatti Csörgőlyuk-barlangot, a parádi „sárkánylyukat", a Kis-kő üregét és a „ tekereskő lyukát", amely az Abasár fölötti Rónyakő barlangjával azonos. Majd a „nagy-dobráki sírüregek", a latori Léleklyuk-barlang és néhány földvár felsorolásával zárja a cikket.

47 Ha mai ismereteinket összehasonlítjuk Bartalos Gyula adataival, amelyeket a már említett két tanulmányából (1885, 1891/1) valamint a Heves megye őskora című munkájából (1909) és kéziratos naplóiból (Bartalos Gyula: Hazánk ősi honvédelmének tanulmánya. 1886-tól 1900-ig teljesített feljárásaim és mások szavahihető értesítéseinek feljegyzése nyomán. Kézirat 1886-1900.) meríthetünk, értékes tanulságokkal leszünk gazdagabbak, hiszen az elmúlt több mint egy évszázad alatt számtalan kaptárkő elpusztult, fülkék tömege vált a kőbányászat áldozatává. Nem tartozik a Bükkaljához a Mátrában található gyöngyössolymosi Csákkő (Csákitető, Kis-hegy), de ezt a sziklát Bartalos határozottan kaptárkőnek nevezi; rajta több fülkét és két tágas üreget említ.

48 Naplójában az 1888-as év bejegyzései közt részletesebb leírást ad a lelőhelyről: a Csákkőn „több fülkeszerű bevágás található, hasonló a bükki fülkék nagyobb fajtáihoz, majdnem ajtó, sőt van kapu nagyságú is; ezenfelül két barlang is van benne: egyikben voltam, a másikhoz csak kötélen juthatni. "

49 Bár a fülkék ma már nem láthatók, a kőbányászat elpusztította azokat, a leírás alapján a lelőhelyet Mihály Péter is kaptárkőnek tekinti.

50 Problémás viszont a siroki Vár-hegy (Pap-kő) Törökasztal és a Bálványkövek („Pap, Barát és Apáca" vagy „Török ember, Török asszony és Szolgáló") nevű tufatornyok megítélése. Bartalos naplójegyzetei tanúsága szerint sokszor megfordult Sirok környékén, így a Vár-hegyen is és alaposan tanulmányozta mind a várat, mind pedig a riolittufa sziklákat. 1885-ben - amikor a fülkés köveket még lobroknak nevezi így ír róluk: „Sírokat vélek én tehát e lobrokban; meglehet ezt jelenti a Mátrában levő Sirok község neve is, hol hasonlóiéig rhyolith kősziklából vannak ilyen lobrok és emberalakok vágva. "

51 189l-es írásában pedig az emlékkövek, bálvány-kövek közt ismerteti ezt a helyet: „Nevezetesebb ennél (ti. a gyöngyössolymosi Csákkőnél) a siroki vár kettős sziklacsoportja két átellenes hegycsúcson: egyik az, melyen a. középkori várda épült, — másik a török-asztal csúcsa... A sziklák oldalain láthatók szabálytalan fülke-bevágások. "

52 A Heves megye őskorában sziklasírok címszó alatt találkozunk Sirok nevével: „Sirok határában, a Várhegy szikláiban, vakablakokat és tágasabb fülkéket fedeztek fel s a vár falainak sziklaalapján levő fülkék megelőzöl BARTALOS Gyula 1891/1. 136-141. 48 BARTALOS Gyula 1891/1. 136-137. 49 BARTALOS Gyula 1886-1900. 98-99. 50 MIHÁLY Péter 1976. 260-261. 51 BARTALOS Gyula 1885. 355. 52 BARTALOS Gyula 1891/1. 137. 191