Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

közre adó Kumorovitz L. Bernát factorként értelmezte.

36 Az előbbi szó szerint az „üvegeknek szabásza és munkása ". Fel kell tételeznünk, hogy nem csupán üvegfeldolgozással, hanem gyártással is foglalkozott.

37 A felhévízi malmok közül három Zsigmond uralkodásának a végén az óbudai klarisszák tulajdona volt, amikor ezeket Ország Mihály kincstartó Szász Miklós nevű familiárisa közreműködésével elfoglalta. Albert király elrendelte a visszaadatásukat, azonban időközben Szász Miklós az egyiket, amelyik egy kőhíd mellett állt, Olasz Antal budai üveggyártónak adta át. Ezt követően többszöri tulajdonba iktatást, majd visszaiktatást követően az apácák átengedték a malmot az üveggyártónak évi 5 arany forint bérösszegért, s hozzájárultak így a malomfoglaláshoz azzal a feltétellel, ha nekik is dolgozik, s ők segítették a szükséges kvarcalapanyag beszerzésében. Az oklevelekből úgy tűnik, hogy a szóban forgó malom inkább csak malomhely lehetett, mert Antal üveggyártó felépítési kötelezettséget vállalt, s a bérleti díj is túl alacsony volt.

38 A kérdéses malom helyét egy helyütt úgy lokalizálták, hogy ez a malom egy 1421-ből származó adat szerint Fehéregyháza kapuja előtt volt és egy melegvizű patak hajtotta. Ez a patak Krimhilda fürdője nevet viselte és a klarissza apácák kolostora felé folyt.

39 Sajnos ez a helymeghatározás téves, ugyanis az oklevelekben mindenütt Felhévízről esik szó. Bár jogilag Felhévíz nem tartozott Budához, mégis a XIII. századtól gyakran nevezték Buda külvárosának.

40 Felhévíz elnevezés kerületileg a mai Rózsadomb keleti oldalára vonatkozik, ahol jelenleg a Lukács- és Császár-fürdő forráscsoportjai találhatók.

41 A hegy lábánál fakadó melegforrások itt is egy tavat, ún. malomtavat alkottak, s a Malomtó vize hajtotta a malmokat a középkorban. Az állandó melegvizű források miatt az itteni malmoknak ko36 „...Antonius factor seu laborator vitrorum in civitcite Budensi cotnmorans contra religiosas doniinas... claustri b. Marie virg. Veteris budensis iuxta continentiam litterarum nostrarum prorogatoriarum super facto contradictionis statutionis cuiusdam molendini prope Calidas aquas superiores Budenses ex opposite pontis lapidei existentis in octavis b. Michaelis archang. movere habebat coram nobis, propter motum presentis exercitus generalis, ad octavas festi epiph. domini...duximus prorogandam... "-KUMOROVITZ L. Bernát, 1987. 306. 37 ZOLNAY László, 1977. 269. 38 KUBINYI András, 1964. 131. - A malommal kapcsolatos per kapcsán hat oklevél maradt fenn, amelyeket közöl: KUMOROVITZ L. Bernát, 1987. 298., 299., 300., 302., 306., 309-310. 39 Fehéregyháza falu a mai III. kerületi Bécsi út és a Farkastorok út, valamint a Táborhegyi út közelében állt. A Krimhilda fürdőjének a helye a mai III. kerület Bécsi út 267. szám alatt, a jelenlegi - 1982-ben - óbudai selyemkészítő gyárnak a területén keresendő. A XIV századi oklevelek Krimhilda fürdőjének említették az itt fakadó forrás által létrehozott természetes tavat. A forrás ma is megvan, 1896-ban Arpád-forrásnak nevezték el, miután a hagyomány szerint Árpád fejedelmet a közeli Fehéregyházán temették el. A forrás arról nevezetes, hogy a Duna jobb partján található három forráscsoport (a régi Római fürdő forrásai, a Lukács- és Császár-fürdő forrásai és Árpád-forrás) vizei télen sem fagytak be, s az idetelepült malmoknak folyamatos őrlést biztosítottak. A Krimhilda fürdőjének nevezett forrás malomtavát és malmát 1389-ben Anjou Mária királynő az óbudai klarissza kolostornak adományozta. 1421-ben Ciliéi Borbála király- és császárné ugyancsak egy itt álló malommal ajándékozta meg az óbudai klarisszákat, akiket 1453-ban V László király is megerősített. Ez a forrás, s talán malma is, 1504-től a fehéregyházi pálos barátok tulajdona volt. -ZOLNAY László, 1982. 90., 162-163. 40 KUBINYI András, 1964. 149. 41 ZOLNAY László, 1982. 92. - Budafelhévíz topográfiájára lásd: KUBINYI András, 1964. 85-180. 132