Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

moly értéke volt. így azokra I. Károly király is szemet vetett, s perbe szállt értük Buda polgáraival (1339). A királyi tulajdonba került malomrészt utóbb Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly özvegye tartotta meg. Majd pedig az ő adományaként került az általa alapított óbudai klarissza kolostor kezére (1355-1367). 1364-ben Kosa óbudai polgárnak is volt felhévízi malomrésze, amely aztán 1413-ban az óbudai klarisszák birtokába jutott, s akkori értéke 800 forintot tett ki. 1458-ban 6 felhévízi malom volt a melegvizeknél.

42 Végül is, ha Antal üvegesnek kvarcőrlő malma volt, okkal kell feltételeznünk, hogy üveggyártással is foglalkozott. Tehát Budafelhévízen a XV. század első felében üvegcsűrnek kellett lennie. Más forrásokból vett adatok alapján a budai vár területén egy másik középkori üvegolvasztó létezése valószínűsíthető. Az itteni üveggyártás tényét látszanak igazolni az 1972-81 közötti várbeli ásatások során felszínre került üvegkancsók, üvegpoharak, festett síküvegtábla-töredékek. Zolnay László régész már a budai üvegfúvás tényét is feltételezte, amelyet szerinte egy üvegfúvócső felszínre hozatala is megerősít.

43 A budai vár területén kiásott régészeti leletek közt előkerültek az itteni üvegkészítő műhely létezését igazoló tárgyak, köztük üvegolvadékkal szennyezett üvegolvasztó tégelynek a töredékei.

44 A művészettörténészek is a várbeli ásatások során talált nyersüveg-anyag és salakok alapján üvegfúvó műhely működését feltételezik.

45 3. kép. A mátraszentimrei XVIII. századi üvegcsűr rekonstrukciója. KOVÁCS Béla, 1969. 8. kép 42 ZOLNAY László, 1982. 163. 43 ZOLNAY László, 1982. 423. 44 H. GYÜRKY Katalin - MIKLÓS Zsuzsanna, 1992. 77. 45 BALOGH Jolán, 1985. 110. 133