Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Fűköh Levente: A malakológiai vizsgálatok szerepe a régészetben

kultúrába tartozó vonaldíszes, mészbetétes cserepek) arra utalnak, hogy egy nagyobb népesség élt a területen, mely az erdőt irtotta. A szelvényben talált alsó tűzhelyréteg kora faszénmintából végzett C-14 mérés alapján 5985 ± 60 B.P., ez az adat igen jó egyezést mutat más, hasonló korú lelőhelyeken végzett mérések adatával. A fentiekben az antropogén hatás kimutatásának egyik legszebb hazai példáját ismertük meg. A következőkben ismerkedjünk meg egy olyan példával, mikor ennek ellenkezőjét bizonyítja a malakológiai anyag: Az Aggteleki-karszt területén a Nagyoldali-zsombolyban a gerinces fauna vizsgálata és a csiga-fauna vizsgálata egymásnak ellentmondó faunaképet adott. A gerinces anyagban már megjelentek azok az ún. modern fajok, melyek a mezőgazdasági területek előretörésével válnak egyre gyakoribbakká a holocén gerinces faunákban. Ezeknek a fajoknak a megjelenése nagykiterjedésű nyílt területet jelez. Tudjuk, hogy ekkor ezen a területen a völgyekben már a bronzkor embere élt, s gabonatermesztést folytatott. A nyílt területet jelző gerinces faunát bezáró üledékekből ugyanakkor zárt erdőre jellemző malakológiai anyag került elő. Ezt a látszólagos ellentmondást úgy lehet feloldani, ha ismerjük az egykori élőlényeknek a barlangba kerülését. Már az előzőekben említettük, hogy a barlang majdnem minden esetben mint természetes csapda a környék csiga-faunáját eredetihez hasonló összetételben őrzi. Ezzel szemben az üledékekben előforduló gerinces anyag egy jelentős része ragadozó madarak (baglyok) köpeteiből kerül a barlangba. Mivel a barlang közvetlen környezete még erdővel borított volt, viszont a völgyekben már gabonatermesztés folyt, ott sokkal könnyebben és nagyobb hatásfokkal vadászhattak a baglyok. Feltehető tehát, hogy a baglyok kényelme az oka az ellentmondó faunaképeknek. A környezetrekonstrukció egy példája az M3 autópálya mentén folyó régészeti feltárások malakológiai anyagának segítségével Az autópálya nyomvonalában végzett régészeti feltárásokat majd minden esetben kvartermalakológiai vizsgálatokkal egészítettük ki, abból a meggondolásból, hogy ha az előkerülő malakológiai anyag lehetővé teszi, környezetrekonstrukciós elemzéseket lehessen végezni, kiegészítve ezzel a régészeti leletek által hordozott információkat. A következőkben a Füzesabony: Guba-kút régészeti lelőhely malakológiai anyagának feldolgozásán mutatom be a környezetrekonstrukció egy lehetséges példáját: A lelőhelyen a vizsgálatokat 1995-96-ban végeztük. A vizsgálatoknak kettős célja volt, egyrészt fmomrétegtani mintavétellel meghatározni a régészeti telep és közvetlen környéke üledékföldtani, geomorfológiai kialakulását, másrészt a minták malakológiai anyagának paleoökológiai kiértékelésével megkísérelni az egykori környezet rekonstruálását. A kitűzött célok elérése érdekében a telep több pontján végeztünk fúrásokat. A fúrások kivitelezésénél mindig a régészeti feltárásban már megfigyelhető és értékelhető üledékföldtani szituációból indultunk ki. A Füzesabony: Guba-kút esetében a régészeti leletek egy igen erős mészfeldúsulást mutató talajfelszínen fordultak elő. A beásott objektumok is ebben a talajszintben jelentkeztek, ezért elsődleges cél volt ennek az igen erősen meszes üledéktípusnak a települési helyzetét meghatározni. 116