Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

A bálványképek sumir-ural-altáji egyező elnevezéseit Varga Zs. vizsgálja

30 Ha tehát a kaptár szavunk törvénnyel, szokással, rítussal kapcsolatos valamilyen készítmény, faragvány (bálvány?) megjelölésére szolgáló ősműveltségi fogalom, akkor az „ősmagyar mitológia" örökségét kell benne látnunk. így a kaptárkövek pedig - amennyiben elnevezésük megelőzte a kaptár szó méhészeti terminológiává alakulását - kapcsolatba hozhatók az ősi magyar hitvilággal, azon belül a halotti szellemek animista tiszteletével, az ún. „pogány" vallásgyakorlással, a halotti torral (lásd: 2. tábla 1/14. pontjának megjegyzését). Elgondolkodtató Sz. P. Tolsztov Az ősi Chorezm című könyvében szereplő „kaptár chana" terminus is. A 10-13. sz.-i chorezmi kultúra emlékei azok a hosszú, keskeny és magas épületek, melyek falán belülről számtalan fülkeszerű kis bemélyedés látható. Az ásatások tanúsága, valamint az írott források szerint a fülkéknek „dekoratív" szerepük lehetett, bennük üveg és fém díszedényeket helyezhettek el. A helyi üzbég lakosság a rájuk gyakorolt benyomás (?) alapján kaptár chana elnevezéssel illeti az építményeket, vagyis „galambdúcoknak" hívja azokat.

31 Önkéntelenül is a székelykapuk galambdúcai jutnak eszünkbe, melyekben sosem tartottak galambot! Nem véletlen az sem, hogy az antik római kora-keresztény korszakban a földalatti temetkezési helyek, fülkék neve a galamb latin nevéből képzett columbarium ('galambdúc'). A szemiotikai szakirodalomból tudjuk, a galamb lélekjelkép! A köpüskő elnevezést Saád A. hallotta, de az adatközlés helyét nem említi. Viszont ezzel a névvel Bartalos Gy. terepi megfigyeléseit rögzítő naplóiban is találkozunk: „Mangóoldal ... aljában vannak a köpüskövek."

32 Kérdés, hogy az elnevezés miképpen utal a rendeltetésre, mert a fülkék ismeretében biztos, hogy köpűt sosem tartottak bennük, hiszen akkor értelmetlenné válik a fülkenyílás körüli keret megléte, az ebből következő lefedés ténye! Az ótörök eredetű köpű szavunk „minden valószínűség szerint a honfoglalás előtti magyarság állattenyésztésében érvényesülő török hatás nyomán, mint a tejfeldolgozás egyik műveletének kellékét jelölő kifejezés került át nyelvünkbe." Jelen30 Varga Zs. megjegyzi, hogy bár nyelvészeink a magyar kép, képmás szavunkat török eredetű, honfoglalás előtti jövevényszónak tekintik, az eredetét mégis a sumir nyelvben kell keresni. A Gombocz Zoltán által összeállított jegyzékből a 15/117. listaszámú tételt közös sumir-török-magyar szókincsnek tartja, melynek sumir alapszava a gib, gim 'faragvány' s ennek paralellje a magyar „készítmény, kép", a török kap, kep, geb ugyanez. „A szumir gim. ES. dim és a török gib, gibi, gim a hasonlítás partikulájaként szerepel, de eredeti jelentése, mint ez a dim formából is kitetszik - tesz, készít, ebből készítmény, kép, alak és így lett a hasonlítás, a hasonlóság partikulája." A tar utótag szintén megtalálható a sumirban 'rendel, végez' jelentéssel. Varga szerint pontos megfelelője a köztörök türü, mongol türü, mandzsu doro, a magyar törvény döntés, szokás, erkölcs szócsaládnak. A tar a szintén sumir gyökkel a dar-ral alapját képezi a családi ősök tiszteletét kifejező ősi intézményünknek, a tornak. Ezt a magyar szót szintén honfoglalás előtti, török jövevényszónak tekintik és a csagatáj hasonló jelentésű tor szóból eredeztetik. Varga szerint viszont sem a kap, sem a tar-dar nem török jövevényszó, hanem mindkettő sumir-ural-altáji közös örökség. VARGA Zsigmond 1956. 94-95., 132. Ez a megfogalmazás a lektor és a szerkesztők véleménye ellenére, a szerzők kérésére maradt ebben a formában a tanulmányban. 31 TOLSZTOV, Sz. P. 1950. 85-87. 32 BARTALOS Gyula 1900. Kézirat. 36.; SAÁD Andor 1972. 105. 80