Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata
tése: 'vajköpülő faedény'. A méhlakással kapcsolatos jelentés kialakulásának a kivájt fa ilyen célra történő felhasználása képezi az alapját. 33 Ez az elnevezés a mi esetünkben is inkább a fülkés sziklák 'kivájt lyukkal' („1647: 'szerszámon, eszközön, fegyveren' stb. cső alakú rész, amelyekbe valamit [nyelet, lőcsöt stb.] erősítenek..." MTESz), 'üreges eszközzel' való alaki hasonlóságon alapulhat, mintsem méhészeti rendeltetésen. Tehát ez az elnevezés sem feltétlenül a kaptárkövek fülkéinek méhészeti rendeltetését hivatott alátámasztani. 11/2/B-C Az Ördögtorony (Cserépfalu) és Ördög-szikla (Abaújszántó) ma egyegy kaptárkő népi elnevezése. Bartalos Gy. úgy írta, hogy „Cserép-Faluban ördög tornyának nevezik ezen emlékköveket" 34 , de a többes szám lehetősége ma már nem igazolható. Hampel Józsefhez írt levelében a kaptárkövek neveiről megjegyzi, hogy „máshol ördög tornya, kőasszony, cakókő, nyergeskő, csengőkő sat. nevezettel bírnak." 35 A „hegyes-kövek" vagy „nyerges-kő" a szikla formájából keletkezett népi elnevezés, mely hatott a földrajzi névre is (Hegyeskő-tető, Nyerges-hegy). A Kecskekő (Kacs) szintén egy kaptárkő népi elnevezése. Ezek a nevek tehát nem a fülkék rendeltetésére utalnak, hanem a szikla formáját hangsúlyozzák ki. A kultikus rendeltetés esetében ez biztos nem volt közömbös, de egyedül az ördög jelző nyomán következtethetünk a fülkéknél folytatott olyan tevékenységre, ami már a kereszténység felvételét követően tiltott volt. Ilyen neveket azonban fülke nélküli sziklák is viselnek. IU/3/A-B-C A lelőhelyek közvetlen környezetének földrajzi (népi) elnevezései érdekes módon tükrözik a különböző feltevéseket. Gyengéjük az, hogy kevés van belőlük s koraiságuk sem igazolható okleveles adatokkal. Ilyenek Kaptár (Szomolya), Nagybábaszék (Cserépváralja), Remete-völgy (Demjén), Szent-völgy (Egerbakta). Az utóbbiak egyházi életből vett elnevezések, melyekből az egykori pogány kultikus helyek egyházi ellenőrzésére (abban az esetben, ha a fülkék nem méhlakások voltak) vagy a remeték méhészeti tevékenységére gondolhatunk. Néhány helynév etimológiáját nem ismerjük (pl. Mangó, Karúd, Furgál-völgy). Ш/1 /A-B-C-D A fülkék előterében kevés szakszerű ásatást végeztek. Néhány kaptárkőnél semmilyen leletanyag nem volt. Némelyiknél a talált leletek (11-15. sz. közé datálható kerámiatöredékek) csekély számából csak a fülkék használati idejére lehetett következtetni. A készítési idő alsó határát egyetlen 11. sz.-i kerámiatöredék alapján aligha lehet biztosnak tekinteni 36 , tehát korábbi időpont is lehetséges. Az Erdélyi 1. által vezetett holdvilágároki (Pest m.) ásatások során a Nagyszikla barlangküszöbének előteréből egy vas csatfibula került elő, amely a honfoglalást követő évszázadokban is használt típus volt. 37 A leletek nyomán a fülkék rendeltetésére biztosan nem lehet következtetni. A kaptárkövek előterébe másodlagos úton odakerült - a felettük lévő őskori telepek helyéről lehordódott - kerámiatöredékek nem korhatározók. Lehetséges, hogy akkoriban a szikla még fülke nélkül állt. 38 III/2/A-B-C Korábban a kaptárkövek környezetében lévő, különböző korú régészeti lelőhelyek egykori lakóinak tevékenységéhez kapcsolták a fülkéket. A lele33 MTESz II. 617. 34 BARTALOS Gyula 1891. 138. 35 Uő HAMPEL Józsefhez írt levelei. OSzK Kt Fond VIII. 2435. 36 SAÁD Andor-KOREK József 1965. 370-394. 37 ERDÉLYI István 1971. 90. 38 SAÁD Andor-KOREK József 1965. 370-394.; MIHÁLY Péter 1990. 1-63. Kézirat. 81
