Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

Megjegyzések az 5. táblázathoz I/l/A Ali. sz.-tól számos okleveles adat, írásos feljegyzés tanúskodik a méhészet meglétéről a Kárpát-medencében. Történeti feljegyzések tudósítanak méhvadászokról, erdei méhészekről, de a sziklaméhészetről hallgatnak okleveleink. Mégis a kaptár szó már korai okleveleinkben felbukkan (1264.; 1313.; 1357/1360.; 1367. stb.), de mint földrajzi név: Kaptár-hegy, Kaptár nevű falu. Igen érdekes az 1367. november 27-én keltezett oklevél, melyben a Kaptár-hegy és Fedémes-patak együtt szerepel Kande és Üröm falu határleírásában. Ez a terület ma a pilisborosjenői (Pest megye) Fehér-hegy környezetébe lokalizálható, melynek oldalában a Jenői-torony nevű kaptárkő található.

14 A finnugor eredetűnek tartott fedem, födém szavunk - melynek eredeti jelentése: 'erdei élőfa, melyben méheket tartanak' - egyértelműen az akkori lakosság méhészeti tevékenységére mutat, ugyanakkor a kaptár név ilynevű jelentését csak a szó etimológiai vizsgálatából valószínűsítik.

15 A mai értelemben vett kaptáras méhészkedés 19. sz.-i eredetű, ekkortól használatos ez a név, addig kasos és köpűs méhészet folyt. Mégis az első köznévi adat kaptárról az 1519 körűire keltezett Debreceni Kódexben található.

16 Amennyiben a kaptár szó korábban is méhészeti jelentéssel bírt, akkor csak más méhlakásra utalhatott. Ha a fedem szót értelme alapján fedéllel való takarásnak tekintjük, akkor az ilyen megoldású méhlakások mellett a kőfülkék fedőlapjára is vonatkozhatott. A kifűrészelt faodú vízszintes takarásával szemben az élőfás méhészetnél és a kaptárfülkék hasonló rendeltetésénél a fedőlap vertikális irányban helyezkedik el. A siroki vár 1687-es birtokbavételét követően a várban nagy mennyiségű mézet is találtak. Sugár I. adatközlése alapján Saád A. ebből arra következtetett, hogy a várban található sziklafülkékben a törökök - legalábbis a ruméliai hadtest hadinépe 14 1264: „... ad monticulum kaptharhegh.", a csőti monostor (Háros-sziget) határában. Itt említik még: „Item villám fedemus, in magna Insula, cum omnibus populis mellidatoribus nostris..." (Mon. Strig. I. 1874. 511.); 1313: „Kaptár vocatam in Comitatu de Barana" (OL.D1. 86 924); 1357/1360: „... et pervenit ad magnam viam Kyralwtha ad arborem Captarhassa vocatam." (OL.D1. 12 173); 1367: „In Montem Captar vocatum." (OL.D1. 5623); MIHÁLY Péter 1987. 8. sz. 40.: Uő MNMA. VIII. 112/1973. 15 BÁRCZI Géza 1951. 45. A fedémes szó első említése. A fed votják megfelelője podäm, jelentése: 'faüregből alakított méhlakás'. A kaptár szó etimológiájának, hangtani és szótörténeti összefüggéseinek különböző változatait az 1. táblázat II/1/A-B-C pontjánál mutatjuk be. 16 GUNDA Béla 1991-92. 344-346. A Dzierzon és Berlepsch nevéhez fűződő mozgatható keretes kaptárak - irzon, zirzon - elkészítését megelőzte Kövesdi Szarka Sándor erdélyi magyar méhész 1844-ben, Kolozsváron publikált hasonló elvű találmánya, amit még „közönséges ráma méhkas"-nak nevezett. „Nem ismerjük a szarvasiak kaptározását, amelyet már 1794-ben megkezdték, hogy megmentsék a méheket a füsttel való lefolytástól."; SZABADFALVY József 1992. 83-85. 1779-ben Vannay István, 1795-ben Szuhányi János, 1816-ban Márton Gábor még a fonott kasra értik a kaptár szót. Vannay a mai kaptár ősét „új módi bödön"-nek nevezi, ez már deszkából összeszegezett méhlakás.; Debreceni Kódex 1519 körül, Nyelvemléktár XI. 17.: „egi ray meh zalla reiaia mind orczaiat s mind zaiaz el leun s ugi zengedoznek vala mit egi kaptárban uagi kosárban." A kaptár és a kosár kétfajta méhlakást jelölhet, az előbbi kifűrészelt odúra, az utóbbi fonott kasra utalhat. 77