Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata
- méhészkedhettek. 17 Nem kizárt, hogy a Balkánról vagy Kisázsiából esetleg előkerül majd ilyen középkori analógia is, de a siroki vár fülkeszerű bevágásait ma már nem lehet egyértelműen kaptárfülkéknek tekinteni. 18 1/1/C I. (Szt.) László király 1. számmal jelölt törvénykönyvében (1092. Szabolcs) lefektetett 40 egyházi intézkedés egyik törvénypontja (decr.1.22) fellép a pogány szertartások ellen, megtiltja a forrásoknál, vizeknél, fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat: ...quicunque ritu gentilium iuxta puteos sacrificaverit, vei ad arbores et ad fontes, et lapides oblationes obtulerit... (aki pogány szokás - nemzetségi-nemzeti szertartás - szerint kutak mellett áldozik vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visz). Nem bizonyított, de nem is elképzelhetetlen, hogy a lapis szó értelmébe - mely egyfajta „pogány" oltárkövet, kőoltárt jelenthet 14 - a kaptárkövek is beletartoznak. 1/2/A Kubinyi F. 1865-ben ezt írta szomolyai útja beszámolójában: „A népmonda szerint Szomolya területén egykor csehek tanyázván, a kérdéses fülkékben méneket tartottak." - de ezt „értekező mesének" vélte. 20 Bartalos Gy. 1885-ben így értékelte az általa hallott népi felfogást: „A köznép, mely a pillanat hatása alatt okoskodik, a fülkékről »kaptár köveknek« mondja e sziklákat, szerinte ezek a régi ember méhessé lett volna, mintha kőben és árnyékos oldalon lakna a méh." 21 Saád A. 1963ban ezt írta: „A népi hagyomány azt tartja róluk, hogy ezekben a fülkékben még a török időkben méhészkedtek." Későbbi tanulmányában a kaptárkövek földrajzi környezetében található helynevekből ismertette a méhészetre utalókat (Méh-hegy, Kaptár-völgy) és azon adatközlőiről is beszámolt, akik szerint Cserépváralján és Szomolyán nagyapáig visszamenően a fülkékben való méhészkedés és a török idők emlegetése szájhagyomány útján maradt fenn. 22 Mihály P. ezen hagyomány több változatát is felsorolta. 23 A fenti elbeszélések annyiban közösek, hogy a fülkékből következtetnek a méhészetre és nem a kúpos formájú kövek kashoz való hasonlóságából. 1/2/B „Szent István korában volt egy nagy forradalom, amikor az elesett kapitányok holttestét elégették és a hamvakat (csontokat) a fülkékbe tették. Ezt a hagyományt Demjénben, az egri Cakó-tanyán és a Borsod megyei Cserépváralján jegyeztük fel, tehát egymástól távol eső településeken. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hagyomány általánosan ismert lehetett egykor." 24 II/1/A-B-C A „kaptárkő" népi elnevezése azoknak a szikláknak, amelyekben fülkék találhatók, de csak egyes helyeken ismerik ilyen néven. Bartalos Gy. szerint „egyébként e kövek csak Szomolyán hívatnak ekként". 25 17 SAÁD Andor 1972. 113. a SUGÁR István által közölt adat eredetije: HML V-l/b.l. rsz. Nr. B-I-31. 18 MIHÁLY Péter 1976. 261-263. 19 IPOLYI Arnold 1854. 461., 487., 496^197., 531. Munkájában központi probléma az áldozatra (Áld. Áldozat. Szent helyek. Oltár. Bálvány. Néző stb.) vonatkozó hiedelmek, mondai hagyományok, krónikás adatok összegyűjtése, elemzése. 20 KUBINYI Ferenc 1865. 10. sz. 452. 21 BARTALOS Gyula 1885. 349.; 1891. 136. 22 SAÁD Andor 1963. 81.; 1972. 113., 116. 23 MIHÁLY Péter 1976. 263-264. 24 Uő 1976. 263. 25 BARTALOS Gyula HAMPEL Józsefhez címzett, 1891. január 26-án kelt levelében azt írja, hogy a fülkés sziklákat csak Szomolyán hívják kaptárkőnek. OSzK Kt Fond VIII. 2435. 78
