Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

szavak az idegen helyesírások szerint keverve a magyar szavak közé, a magyar betűk hangzása szerint kerülnek a nyelvünkbe... Hol a logika, hogy Kolombo Kristóf Kolombus minálunk, de Jehoshua meg Jézus, ellenben más idegen neveket meghagyunk az eredeti írásjegyeiben és a betűit mondjuk magyarosan. Tehát a betű fontosabb nekünk."

22 Gárdonyi nem csupán az Antibarbarus lapjain fejtette ki az ezzel kapcsolatos elégedetlenségét. Hagyatékában számos helyen megtalálható egy-egy idegen szó hangzás, kiejtés szerinti írásmódja. Például Shakespeare nevével többször találkozunk, de mindig csak kiejtés szerinti írásmóddal. Rendhagyó példával érvel a nagybetű felesleges használata ellen is: „Az akadémia helyesírási szabályai szerint íróink a versek minden sorát nagybetűvel kezdik. Hogy ez mennyire oktalan, megmutatom a következő példákkal: Gondolkodom, de nem másról: Rácz kocsmáros leányáról. Mondják meg nekem, hogy a Rácz így nem családnév-e? Én azonban nem családnevet akarok írni a versben, hanem azt akarom mondani, hogy egy bácskai rácz kocsmáros leányáról gondolkozik a betyár. Nagybetűvel írandó minden, amiből csak egy van a világon, tehát a Nap, a Hold, a Föld is. De különösen a Nap, hogy a naptól megkülönböztethessük."

23 És végül még egy érdekesség az Antibarbarusról, hogy teljes legyen a felsorolás: „Miért nem tudunk írni? A mi iskoláink nem nevelnek írókat. Akik írók, az élet neveltjei. Ha nem jól írnak, az iskola rontotta meg őket. Az iskola nem tanítja meg a fiatalságot beszélni. De hogy is taníthatná, mikor a tankönyvek se tudnak. Amilyen a mester, olyan a tanítvány."

24 Gárdonyi Géza Antibarbarusával tehát útmutatót akart adni ahhoz, hogy mit, miért kell mellőzni a magyar nyelvben. Célja a magyar nyelv idegen hatásoktól való megtisztítása volt úgy, hogy mindig - a véleménye szerint - a helyes példákat is felsorakoztatta. Jellemző, hogy ezt a kéziratát is sokszor forgatta, használta, javította. A géppel és kézzel írt kéziratokban nagyon sok javítást találunk, amelyekkel pontosabbá, stilisztikailag tökéletesebbé kívánta tenni gyűjtését. Terjedelmét tekintve az Antibarbarus a legteljesebb, legnagyobb a nyelvműveléssel foglalkozó kéziratok között. Nincsenek üres „szócikkek", a legnagyobb hányada a befejezettség látszatát kelti, s csak néhány lap az, amelyen hiányosság fedezhető fel. Az egyes szócikkek felépítésében nem találunk hasonlóságot. Nincs olyan rendszer, mint például a Magyar Szókülönböztető Szótár kéziratának elkészítésében. (Erről később még bővebben szólok.) Nincs külön szómagyarázat, a példák felsorolása is csak szubjektív elveket követ. A „barbarizmusnak" ítélt szavak összeválogatásakor is csupán egyetlen elv figyelhető meg: az alfabetikus sorrend. Semmi más szempontot nem követ Gárdonyi. Az Antibarbarus tehát egy író szubjektív feljegyzése. Gárdonyi Gézára jellemző módon az Antibarbarusban felsorolt elveket természetesen szépirodalmi munkáiban sorra nyomon követhetjük. Balassa szavai szerint: „Az idegen szavak használatában vagy elkerülésében csakis a jó ízlés, az egészséges nyelvérzék, a jelentés árnyalatainak finom megérzé22 Antibarbarus, kézirat. Leltári szám: 95.32.2. 23 Antibarbarus, kézirat. Leltári szám: 95.32.3. 24 Antibarbarus, kézirat. Leltári szám: 95.32.5. 377