Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

se lehet a vezető. Ne használjunk feleslegesen idegen szavakat, törekedjünk a nyelv tisztaságára, de ne keressünk minden áron, az értelem, a világosság rovására is új magyar szavakat az ismert és helyesen használt idegenek helyett."

25 Gárdonyi így írt. Adatgyűjtés az Új Nagy Szótárhoz A Magyar Tudományos Akadémia a magyar helyesírás szabályainak megteremtése után a magyar nyelv teljes szótárának összegyűjtését és kiadását tervezte. 1899ben kiadták az Utasítások az Új Nagy Szótár Adatgyűjtőinek

26 című kiadványt, s a Szótári Bizottság vezetője saját kézírású felkérésével látta el a Gárdonyinak küldött példányt. A szöveg a következő: „Gárdonyi Géza észrevételeit és megjegyzéseit mindenkor szívesen veszi mind a Szótári Bizottság, mind a Magyar Nyelvtudományi Társaság." Az Utasításban részletesen leírják, hogy milyennek tervezik ezt az új szótárt: „A Magyar Tudományos Akadémia Új Nagy Szótára a magyar nyelv összes szókincsének történeti alapon készült, tudományos szótára kíván lenni... egyetemes czéljánál fogva a legelső emlékek szóadataitól kezdve napjainkig kifejlődött és felkutatható köznyelvi, műnyelvi és népnyelvi szóanyagnak együttes feldolgozására törekszik. Ez egyetemes czélja mellett azonban fő feladata a mai irodalmi és művelt társalgási nyelvnek, illetőleg az újabb classikus irodalmi nyelvhasználatnak kidomborítása; a nyelvanyagnak többi elemei csak kiegészítésül, a magyar szókincs egységes történeti képének megalkotása czéljából szerepelnek benne. Az új szótárban tehát az ekként megállapított föladathoz képest föl kell használnunk: a) A Nyelvtörténeti Szótárban Összehordott nyelvtörténeti anyagot... b) Föl kell dolgoznunk a nyelvújítás óta napjainkig terjedő irodalmat... c) Földolgozandó az élő nyelv, főkép a művelt társalgás nyelve... d) Föl kell dolgoznunk a népnyelv egész kincsét. e) Fölveendők a szótárba a művészetek, tudományok és mesterségek magyar műszavai és kifejezései... f) Az idegen szók közül csak a valóban meghonosultak kerülhetnek be a szótárba. g) Föl kell vennünk a közmondásainkat is... h)A tulajdonnevek közül, mint czímszók csupán a keresztnevek vehetők fel... i) A hangok, illetőleg a betűk nem tárgyalandók a szótárban... j) A képzők és ragok közül külön czímszóként csupán azok tárgyalandók, amelyeknek önálló szóból való származása saját nyelvünk történetéből, vagy a rokonnyelveknek kézzelfogható tanulságai alapján világos és kétségtelen."

27 Az Utasítás ezután részletesen kifejti, hogy mit kell gyűjteni, és azt, hogy hogyan. Itt kitér a Szótári Bizottság a legapróbb részletekre is. Például arra, hogy milyen lapra, milyen tintával írjanak. Külön felhívja a figyelmet az azonnali ellenőrzésre és javításra is. Ezek után kontrét példában megmutatja a gyűjtés módszerét először egy Vörösmarty-versben, majd egy Gyulai-novellában. Végül pedig mintát ad arról, hogyan kell egy adatgyűjtő lapot pontosan kitölteni. 25 BALASSA József, 1937. 92. 26 Utasítások, 1899. 3. 27 Utasítások, 1899. 5. 378