Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

Egy korábbi dolgozatban már volt szó Gárdonyinak arról a munkamódszeréről, amellyel az egyes műveit javítgatta, szépítgette. A következőkben azokról a törekvésekről lesz szó, amellyel közvetlenül szolgálják a fentebb említett célokat. A Rosta Gárdonyinak - aki örökké elégedetlen kritikusa volt önmagának, s szigorú, szinte a természetével ellentétes keménységű harcosa a magyar nyelv védelmének az Antibarbarus mellett még szándékában volt más nyelvvédő könyv kiadása is. A „Rosta"

4 kézirata több mint ezer lapot tesz ki. Megtalálható benne az Előszó több fogalmazványa. „Minden nemzetnek főkincse a nyelve. Bármit elveszthet, visszaszerezheti, de ha nyelvét elveszíti, Isten se adja vissza többé. Aki a jó magyar szót elhagyja az idegenért, akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló. Micsoda gazdag emberek voltak azok az országfoglaló magyarok! Ezer év óta rabolják ennek az országnak a kincseit: német, tatár, török, osztrák. Magamagát is pusztítja ezer év óta a kártya, a váltó, nemtörődömség. Még a nyelvét is rontja ezer év óta, s még mindig gazdagabb a nyelvünk, mint akármelyik európai népé!"

5 Gárdonyi az Előszóban saját magáról is beszél: „El vagyok készülve arra a kellemes állapotra is, hogy a rostámat épp az én fejemre rázogatják majd legszívesebben azok, akik belőle okultak. Mert hiszen mindezek a hibák - alig egy-kettő híján - az én könyveimben is éktelenkednek s még rá: mindazokat a hibákat, amelyeket az én szemem ereje már nem bírt meglátni, épp az én tollam gúnyolásával vetik majd rostába, azok, akik munkámat folytatják. Elszenvedem, sőt örömmel elszenvedem." Világosan, tömören fogalmazza meg a rosta célját az alcímmel: Nyelvünk szemetjének kivetése. „Nem a hiúság oltárán áldozom ezzel a könyvemmel, hanem a magyarságén."

6 A címlap egy sárgult kartonlap, amelyen a szövegen kívül a lap alsó sarkában két ferdén elhelyezett sorban Gárdonyi kézírásával ez a szöveg áll: „A felső fiókban a kézirat nagyobbik fele." Figyelmeztetés ez saját magának. Ugyanakkor egy újabb bizonyíték gárdonyi rendszeretetére, gondosságára. A címlap belső oldalán található két sornyi szöveg: „Ahol tévedtem, igazítsatok meg. Ahol nem tévedtem, igazítsátok meg magatokat."

7 Szedési utasítások is helyet kaptak: „Minden betűcsoport előtt egy lapon az idegen szónak a magyarázatai láthatók. Azokat a lapokat nyomtatásban, egymás mellé szedd, betűrendben, s lehet tán más színű papírosra nyomtatni." Még egy érdekes, ceruzával írt, elmosódott feljegyzés is található a kéziraton: „Bevezetésül a Magyar Gyöngy Könyvbe." Tervezett tehát egy könyvet Magyar Gyöngy címmel. A könyv megírásához Gárdonyi a következőket jelölte ki saját ma4 Rosta, kézirat Leltári szám: 95.33.1. 5 Rosta, kézirat. Leltári szám: 95.33.2. 6 Rosta, kézirat. Leltári szám: 95.33.1. 7 Rosta, kézirat. Leltári szám: 95.33.1. 373