Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

ga számára: „Rendezendők: Nyelvújítás; Helyes magyarság; Egyéb magyarság; Egyéb antibarbarusok; Egy német-magyar szótár; Hozzácsatolni a német nyelv szegénységéről szóló jegyzethez is."

8 Az Antibarbarus Balassa József írja A magyar nyelv életrajza című 1937-ben megjelent művében. „Az irodalmi életnek mai sokoldalúságában már nem beszélhetünk egységes irodalmi stílusról, mint az előbbi korszakokban. A költők és írók egyénisége sokkal jobban érvényesül, mint azokban a korokban, midőn az irodalom kisebb területre szorult, a költőknek, íróknak és az olvasóközönségnek kisebb köre vett részt a magyarság szellemi életében. A költői nyelv Petőfi és Arany nyomán élt tovább, és költőink hangban és formában folytatták a magyar nemzeti és népies költészet formáit és nyelvét. A költők egyénisége és tehetsége tette változatossá a múlt század utolsó évtizedeinek költői nyelvét."

9 A XX. század első évtizedeiben új hang csendült meg a magyar költészetben. Új tehetségek bukkantak fel, s egyre önállóbban használták fel a magyar nyelvet szubjektív gondolataik kifejezésére. Sok ifjú tehetség felbukkanása, kibontakozása biztosítja a magyar költői nyelv fejlődését, alakulását. A prózai irodalom nyelve is jelentős változásokat mutat. Balassa József szerint azonban „nagy általánosságban nem elég mély az irodalommal foglalkozók lelkiismeretessége a nyelv törvényeivel szemben. Ez a tapasztalat keltette új életre a nyelvhelyesség és a nyelvtisztaság védelme érdekében megindult mozgalmat és ismét ráirányította a művelt közönség figyelmét a nyelvhelyesség ügyére."

10 A Magyar Tudományos Akadémián megalakult a nyelvművelő bizottság, amely nyelvművelő folyóiratot is kiadott. Gárdonyi Géza is igen aktív szerepet vállalt egri magányában a nyelvtisztaság védelmében. Rendkívül szerteágazó munkát folytatott a helyes magyarság, a tiszta magyarság érvényesítéséért. Őt is azok közé az emberek közé sorolhatjuk, akik végveszélyben érezték a magyar nyelvet. Veszélyben van a magyar nyelv épsége, szépsége, zamata. A vészharang megkondítása még nem volt igazán indokolt, hiszen soha még olyan látványosan nem fejlődött a magyar nyelv a szókincs gazdagságában, nyelvi kifejező erőben, mint éppen a múlt század közepétől a XX. század elejéig. Mégis: az 1872-ben megindult Magyar Nyelvőr is a magyar nyelv tisztaságának és épségének megőrzését tűzte ki célul. A nyelv törvényeivel tehát egyre inkább foglalkoznak mind a nyelvtudományt, mind pedig a költői, írói mesterséget űzők. Arany János fogalmazza meg Megérzés című versében mindkét fél jogosságát a nyelv tisztítására, építésére. „A nyelvnek is törvényeit: Széppé, jóvá mi teszi: Nyelvész urak jobban tudják, A költő jobban érzi." 8 Rosta, kézirat. Leltári szám: 95.33.1. 9 BALASSA József, 1937. 89. 10 BALASSA József, 1937. 89. 374