Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Krupa András: A mátrai szlovákok jeles napjai a XX. század második felében

Mátraszentistvánban az új templom felépítéséig Anna (júl. 26.) volt a falu védőszentje, ekkor volt náluk a búcsú, a vendégség - a host'ina. A közismert magyar hiedelem szerint ők is hiszik, hogy Lőrinc (aug. 10.) napján tönkremegy a dinnye: Dîna sa uz poscí na Lőrinca. (A dinnye bepisil Lőrinckor.) A hét napjai között is voltak jelesebbek: Hétfőn {pondelek), kedden (úterek) vagy pénteken (pátek) sütötték a kenyeret, attól függően, hogy mikor fogyott el. Vasárnap (ned'el'a) reggel káposztás- és túróstésztát főztek (haluski ze sirem a kapustú). A péntek és a kedd szerencsétlen, a hétfő, a szerda (streda) és a csütörtök (stvrtek) szerencsés nap. * * * Az áttekintés megbízható, hiteles képet nyújt arról, hogy a jeles napok szokásvilágából mit éltetnek, mire emlékeznek még a mátrai szlovákok. Az is nyilvánvaló, hogy a szokások közül melyik halt el véglegesen, hiszen jórészük sajnálatosan valóban a múlté. Nehéz feleletet adni viszont arra, hogy miért éppen azok hullottak ki a gyakorlatból, amelyeknél ez bekövetkezett, s miért intenzív némelyikük élete, miért elválaszthatatlan még a mai mindennapoktól. A szokásgyakorlat elhalását mindenekelőtt a falusi közösségek társadalmában, gazdaságában bekövetkezett gyökeres változások idézték elő, de az objektív okok a szubjektív akarattal is találkoztak. Mindezek voltaképpen függetlenek az etnikai hovatartozástól, hiszen össztársadalmi hatásról van szó, a mátrai települések közelebbi és távolabbi környezetében a hasonló szokások megközelítően hasonlóan és azonos időben vonultak vissza. A gazdálkodás módjában létrejött változások idézték elő például a legeltetés, a pásztorkodás jeles napi szokásainak az elhalását - az egyéni állattartás megszűnése hozta. Egyes hagyományos népi rendezvények időpontjának megváltozása is az okok közé tartozik: Mátraszentimrén, - szentistvánban a korábbi faluünnepséggel összekötött búcsúnak Péter-Pál, ill. Anna napjáról Szent István napjára való áttételével megszűnt az aznapi mulatozás. A hagyományos karácsonyi ételek helyébe napjaink étkezési ízlésének megfelelő étrend került. Rendkívül fontos tényező a tradicionális faluközösség felbomlása, melynek előidézői egyaránt a társadalmi-gazdasági és az urbanizációs-civilizációs megnyilvánulások. S ha a közösség kontrollja megszűnik, széthull a hagyományos szokásrend is, kivált a hiedelmek, a hiedelemeljárások kapcsán, melyek elhalásához az új művelődési szemlélet ugyancsak nagy mértékben járult hozzá. Mivel nem hisznek benne, egész sor hiedelem tűnik el. A népi etika és etikett változása úgyszintén letarolta a magáét (a köszöntőmondást koldulásnak tekintik, a húsvéti tojásokat a legények szégyellik stb.). Mindebben elsősorban az említett szubjektív tényezők és a hagyományos népi szokásjog helyébe lépő új jogi felfogás elemei is fontos szerepet játszanak (pl. a lányok Miklós-napi verésének eldurvult elfajulásával a szokást többek között a lánytársadalom szüntette meg, komolyan véve az egyenjogúságot). A kalendáris szokásoknak az idősebb korosztálynál meglevő szélesebb körű ismereti szintje azt mutatja, hogy ezek végrehajtása a 20. század első felében fokozatosan halt el. A periférikus és elhalványult tudás részint korábbi elhagyásról, részint ritkább megvalósulásról vall. Talán e tekintetben legfeltűnőbb a Luca-napi szo327