Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Krupa András: A mátrai szlovákok jeles napjai a XX. század második felében

kás- és hiedelemeljárások halványabb, hézagosabb ismerete, holott a szlovák és a magyar néphit egyik legjelentősebb hiedelem-csomópontja e nap.

9 A perifériára szorulást jelzi néhány szokáselem végrehajtói korának módosulása is (pl. a lányok karácsonyi köszöntőjárását a végső szakaszban már csak kislányok végezték, a májusfát is inkább a kisgyerekkorú, ill. serdülő lányok kapják stb.). Ismereti szinten találhatók azok a szokáselemek is, amelyek a környező térséghez viszonyítva részben csak a mátrai, részben hegyvidéki szlovákok sajátosságaihoz sorolhatók. A szlovák nyelvterület néhány vidékén az első karácsonyi napon való köszöntést a bensőséges nagy ünnep miatt a második napon engedélyezték. A magyarországi szlovákok közül ez a megoldás csupán a mátrai szlovákoknál található, hasonlóképpen az András-napi rituális mosdás is. Vagy: A pünkösdi zöldággal való díszítés a környező magyarságnál nem ismeretes, de a mátrai szlovákok körében, valamint az ország északi sávjában élő szlovákoknál a Zempléni-hegyvidéktől, a Mátrán, a Pilisen át a Bakonyig egykor gyakorolták, hasonlatosan a szlovákiai vidékekhez.

10 A mikulások gyerek- és lány verése ily módon szintén csak a mátrai szlovákokra volt jellemző, a környező magyar, valamint a szlovák szokásgyakorlatban enyhébb, a lányokat számonkérő változatai éltek." Az asszony farsangolás az észak-magyarországi szlovák hutás helységekben is megvolt, csupán korábban halt el, s legtovább - szinte napjainkig - a mátrai szlovákok éltették. Néhány szokás a mátrai szlovákok eredeti lakóhelyére utal. Nyugat- és KözépSzlovákiában - ahonnan az első telepesek zöme érkezett - voltak többek között ismeretesek hasonló András-napi szerelmi jóslatok, a karácsonyestén dió, mogyoró sarokba dobálása, ill. a nyugat-szlovákiai térségben - mint a mátrai szlovákoknál május elsején -, viszont Közép-Szlovákiában pünkösdkor állítottak fel májusfát.

12 Számos szokás ismereti szintjének központibb, ill. halványabb létét - véleményünk szerint - befolyásolta a környező magyar és szlovák szokásrend hasonló állapota. Az interetnikus érintkezések, kölcsönös egymásra hatások felerősítő vagy gyengítő szerepét is hangsúlyozni kell, mert a geográfiai zártság ellenére a megélhetés, a kereskedés, az egyházi hovatartozás miatt a mátrai szlovákok rendkívül nyitottak voltak. Az azonosság, a parallelizmus sok példáját idézhetjük (Márton, Katalin, András-napi hiedelmek, eljárások, karácsonyi rituális almaevés, szerelmi varázslatok, karácsonyi morzsa, évkezdő hiedelmek, Pál-forduló, nagypénteki hajnali mosakodás, a nők húsvétkeddi viszontlocsolása stb.

13 A Szent Iván-napi tűzugrást a palócoknál keresztény, ill. szlovák hatásként is szokták értékelni,

14 viszont ennek lakodalmi változata, a menyasszonyporkolás a mátrai szlovákoknál nyilván palóc be9 SCHWALM E. 1978. 75-76. MANGA J. 1979. 197-200. PALÁDI-KOVÁCS A. 1982. 140. DÖMÖTÖR T. 1988. 19. HORVÁTHOVÁ, E. 1986. 37-48. 10 IPOLYI A. 1854. 301. Etnograficky atlas Slovenska, 1990. 80. HORVÁTHOVÁ, E. 1986. 213. KRUPA A. 1995. VI. I. 11. 11 HORVÁTHOVÁ, E. 1988. 507-509. MANGA J. 1979. 156. 157. GULYÁS É.-SZABÓ L. 1989. 311-312. 12 HORVÁTHOVÁ, E. 1986. 27-31., 68-69., 208., 224. 13 SCHWALM E. 1978. 73-74., 76., 78., 81., 83-84-85. MANGA J. 1979. 209., 229. PALÁDI-KOVÁCS A. 1988. 140-143., 147-179. HORVÁTHOVÁ, E. 1986. 25., 27-31., 72., 125., 177-178., 181., 191. DÖMÖTÖR T. 1988. 19. GULYÁS É.-SZABÓ I. 1989. 310-311. 329-330., 347., 380. Vö. KRUPA A. 1971. 14 PALÁDI-KOVÁCS A. 1982. 149. HORVÁTHOVÁ, E. 1986. 218-222. GULYÁS É.-SZABÓ L. 1989. 429^135. 328