Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata
A kultikus használat esetében a nyílástájolások sokszínűsége azt jelentené, hogy a temetkezés vagy áldozati kultusz nem volt irányhoz kötött. Pedig az ilyen céllal készült fülkéket meghatározott orientáció jellemzi. A görögországi szobortartó fülkék többsége azonos irányba néz, csakúgy, mint a Rhodope-hegységben lévő számtalan trák fülke. Ez utóbbit a napkultusszal magyarázzák. Más régészeti példáknál (avar vagy honfoglaló sírok) szintén meghatározó a tájolás, sőt az oroszországi türk kamennaja babák sem néznek össze-vissza! A kultikus rendeltetés ismert példái tehát azt mutatják, hogy illogikus lehet hasonló használat esetén a mi fülkéinknél ez a sokféle irány. l/4/A-B-C Kevés számú fülke szétszórtsága különösen sziklavonulat típusú kaptárköveken feltűnő. A kisebb sziklák és kúpok közt is akad olyan, amelyen több fülke is elfért volna. Az alkalmas sziklafelületek kihasználtságának okát nem ismerjük, de egyik feltevést sem zárja ki ez a tény. (15. kép.) l/5/A-B-C A magasan lévő fülkéket a készítő nyilván tudatosan faragta ilyen helyre. A használat gyakoriságát figyelembe véve mindhárom feltevésnél elgondolkodtató az ilyen szélsőséges helyzet. A fülkék vertikális tagozódásának okát ma már nem ismerjük. Mindenesetre a magasan lévő fülkék védettségi foka nagyobb volt. I/6/A-B-C A szikla lefutásával azonos szintben lévő alapú vagy alacsonyan fekvő fülkéket a törmelékkel való takarás és a könnyű hozzáférhetőség veszélyeztette. Mai megítélésük csak akkor lehet pontos, ha feltárással tisztázzuk az eredeti járószintet. A fentiek mindegyik feltevésre vonatkoznak, akár pozitívan, akár negatívan befolyásolták a fülkék használatát. Méhészkedés esetén a méheket veszélyeztető kártevők, rágcsálók miatt kedvezőtlen a fülkéket a talaj, illetve járószinthez közel faragni, különösen erdős terepen. I/7/A-B-C A nehezen hozzáférhető helyen bevágott fülkéket a készítő tudatosan gondolta oda s számolt a használat közbeni kényelmetlenséggel. A méhészetnél azok a fülkék érdekesek, amelyek egyik oldalfalát tektonikus repedés képezi. Perdöntő lehetne a méhészet ellen, ha e repedésekkel faragást takarítottak volna meg a fülkék készítésekor, hiszen a hosszanti repedéseket el kellett volna tömni, hogy a méhlakás zárt legyen. A tektonikai mozgásokat azonban nem tudjuk kronológiailag a fülkék faragásához viszonyítani. I/8/A-B-C A kaptárköveken lévő fülkék számát a mai megfigyelhetőség nyomán sorszámoztuk. Az eredeti faragási sorrendet és a nem egyidejű készítés időbeli határait nem ismerjük. Bizonyos hasonlóságok nyomán feltételezhető egyes fülkék faragási egyidejűsége vagy különbözősége. 59 A táblázati fülkeszám-határ a fentiek befolyásoló hatása mellett is azt tükrözi, hogy mindegyik rendeltetésre kedvezőbb volt a nagyobb szám. A kultikus közvetett fülkeanalógiák is nagyobb számú csoportos előfordulást mutatnak. (13. kép; 16. kép.) I/9/A-B-C Az adott felületen való elférhetőség vagy helykihasználatlanság egyaránt jellemzi ezt a kört. Kevésnek csak elszigetelt állapotban tűnik ez a fülkeszám, vagyis akkor, ha más kaptárkő nincs a közelben. Ez mind a három rendeltetésre nézve elgondolkodtató, főleg a méhészet esetében. (Pl.: Egerbakta - Szentvölgy, Pomáz - Kő-hegy.) 59 Például a Nyerges-hegy Ny-i oldalán húzódó I. sziklavonulat DK-re néző falán sorakozó fülkék (1-11. számúig) és fülkenyomok (B, C, D és F) mivel összefüggő, tagolatlan felületen helyezkednek el, alkalmasnak mutatkoztak a periodizációra. BARÁZ Csaba vizsgálatai szerint ezek a fülkék három, karakteresen elkülönülő generációt képviselnek, azaz három nagyobb fülkefaragási periódus mutatható itt ki. 96
