Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

tek nyomán megállapított etnikumok közül vagy többet (Bartalos Gy.: „Ezeket azonban már későbbi korba, talán a kelták vagy szkithák meg a germánok időszakába tehetjük, sőt egyik másik aligha régibb a középkornál.") vagy csak egyet (neolit-, bronzkori, kabar népesség) véltek fülkekészítőnek és használónak.

39 A kor a hasonló faragási tevékenységek felkutatásával szűkíthető ugyan, de a kőfaragó eszközök és technológiák több évszázados viszonylagos változatlansága miatt aligha teszik lehetővé a pontos behatárolást. A kaptárköveknél végzett ásatások eddigi leletanyagából jelenleg a középkori környezeti viszonyokra utalhatunk. IV/1/A-B-C-D A magyarországi kaptárkövek azonos analógiáját Mihály P. találta meg a bulgáriai Róják falu határában. Az ottani fülkék (álló típusúak) tipológiai hasonlóságának legfőbb mérve a keret és keretátvágás megléte. A fülkék sziklafalában több, befaragott remetecella is van, amelyek a 12-14. sz.-ban, a Második Bolgár Állam idején voltak lakottak. A felszíni kerámialeletek is igazolták ezt az időszakot. Mihály P - elfogadva Saád A. méhészeti álláspontját - arra következtetett, hogy a remeték méhészkedhettek a fülkékben, s ezen etnikum jelenlétét nálunk is lehetségesnek vélte. A fülkék rendeltetését azonban ott sem ismerték.

40 A madarai (Bulgária) fülkék helyszíni vizsgálata nyomán csak néhány mutatott hasonlóságot a mieinkkel. A remetecellák itt sem hiányoztak, viszont a környezet több korszak régészeti lelőhelye. A tihanyi barátlakásoknál lévő fülke ekkor vált értelmezhetőbbé.

41 IV/2/A-B-C A kaptárkövek eddigi kutatói számos példát hoztak fel közvetlen analógiának, amelyeket korban és rendeltetésben megfelelőnek vagy hasonlónak tartottak feltevéseik igazolására, de azok pontos leírása, fényképen való bemutatása elmaradt. Saád A. és Korek J. elismerte, hogy a külföldi méhészeti példák többsége nem azonos a mi fülkéinkkel. Bizonyító értékűnek tekintették viszont a Macedóniában löszbe (Nachstein 1921., Katlanovói-tó partja), a Szkopje környéki falvak sziklába és a Szávától D-re fekvő Zvornik város közelében lévő tufába vágott fülkéket. Ide sorolták a cerignolai (Olaszország, apuliai körzet) méhesfalak fülkéit s egy lettországi „kaptárfa" (élőfás méhészet) fényképes példáját is.

42 A fentiek - a fülkék lefedett használatának tényén kívül - közvetett analógiának tekinthetők mindaddig, míg a helyszíni vizsgálatra sor nem kerül. A kultikus nézetek vallói a fülke nélküli, érdekes alakú sziklák példáin kívül különböző fülkés analógiákra hivatkoztak, de a lefedést nem vették figyelembe (római columbáriumok, a delphoi Kasztília-forrásnál lévő fülkék, a pekingi „ősök sírjának" fülkés sziklafala stb.). A törökországi, Kr. e. II. évezredi termékenységi és anyaistennő kultuszhoz kötődő sziklafülkékben szobrocskákat és domborműveket találtak, de ezeknél sem volt lefedésre utaló keretszél (Panajir Dagh). Ugyanilyan jellegűek a görögországi kultuszok (Artemisz, Aphrodité, Apollón) sziklafülkéi, amelyekben fogadalmi ajándékokat és szobrokat tartottak (Delphoi, Philippi, Daphni, Athén - Akropolisz stb.). Az indiai és kínai sziklafülkéknél sincs lezárás, legfeljebb díszítő keret húzódik a nyílás mentén. A nem hamvasztásos temetkezési példák nagyobb méretű sziklasírjai (még ha lefedték is) nem tekinthetők analógiának. Alaposabb vizsgálatot kívánnak viszont a bulgáriai Rhodope-hegységben talál39 BARTALOS Gyula 1909. 436.; KLEIN Gáspár 1939. 15.; SAÁD Andor 1963. 87. 40 MIHÁLY Péter 1975. 36., 47. 41 Uő 1985. 1-50. Kézirat. A bulgáriai fülkék topográfiájával. 42 SAÁD Andor-KOREK József 1965. 369-394.; SAÁD Andor 1972. 107-109. 82