Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

ható trapéz alakú, álló típusú fülkék, melyeket a trák odrüsz törzs készítményének tartanak. A bolgár kutatás szerint a fülkék urnatemetkezési célra szolgáltak s ez összefüggött a napkultusszal. A fülkék lefedéséről nem történik említés, a közölt fényképekből viszont nem deríthető ki (Ardino környéke, Sweta Marina-hegy: Süket-kő). A fülkék közel azonos tájolásúak, nagyszámú csoportokban, szabálytalan vagy soros elrendeződésben helyezkednek el a sziklafalakon. A szikla csúcsán lévő szentélyhez faragott lépcsősor vezet. Saád A. az ardinoi fülkék fényképe nyomán úgy nyilatkozott, hogy sem korban, sem morfológiailag nem azonosak a mieinkkel. Egyesek szerint a Kaukázusban is vannak fülkék, de azok leírását nem ismertették.

43 V/A-B-C-D A fülkefaragást nem lehet elszigetelt tevékenységnek tekinteni. Aki fülkét faragott, mást is tudott. Ennek nyomán lehet kutatni a tágabb környék ún. kőkultúrájának korai emlékeit, elkülönítve a 16-20. sz. közötti készítményektől. Mivel hazánkban a római kor után a 9-10. sz.-i egyházi építészet nyomán ismerünk ilyen példákat (bazilikák, templomok, remetetelepek), vizsgálandó időszaknak tekinthetjük az 5-8. századot is. A helyi kőkultúra gyökere nyilván egy adott etnikumra vetíthető vissza, de az újkori illetve jelenlegi állapotból - megfelelő adatok hiányában - nem következtethetünk a múltra. A 18-20. sz.-ban kialakult barlanglakásos falurészek nem jelentik azt, hogy a 11-12. sz.-ban már tömegek éltek hasonlóan.

44 VI/A-B-C-D A kaptárkövek első ismertetése óta (1865) számos feltevés alakult ki eredetükről, rendeltetésükről, de részletesen csak néhányan foglalkoztak a kérdéssel. A méhészeti rendeltetést Saád A., Korek J. és Mihály P. kutatta. A kultikus feltevések közül az urnatemetkezés Bartalos Gy. nyomán vált ismertté. Ez egy cserépváraljai parasztember elmondásán alapult, aki a Pulykófarkán (talán a Nagykúp kaptárkövön) egy földdel eltemetett alsó fülkében fekete színű agyagedényt talált, amelyben fehér por volt. Az edényt a megtaláló összetörte, darabjait senki sem látta. Ennek ellenére ez a nézet sokáig uralkodó álláspontot képezett, még 1960-ban is őskori urnatöredékek előkerülésére számítottak a cserép váralj ai ásatásoknál.

45 Bartalos Gy. másik temetkezési feltételezésével a kalandozó magyarok sankt galleni esetére utalt, amikor a templomtoronyból lezuhant harcos holttestét máglyán elégették. A hasonló értelmű, Eger környékén feljegyzett néphagyomány ismeretéről Bartalos Gy. nem közöl semmit. Leszih A. és Klein G. a honfoglaláskor a Bükkaljára letelepedett törzs kultikus tevékenységét vélték a kaptárköveknél vértelen áldozatot bemutató formában.

46 Ezt a felfogást többen is átvették, de összekötötték a fülkék előterében keresendő csontvázas temetkezés lehetőségével. Sashegyi S. Árpád sírját kutatta a pomázi Holdvilág-árokban, a Nagyszikla előterében.

47 Fülöp Z. a kendék temetkezési helyével számolt a Holdvilág-árok területén, amelyeket sziklasírok formájában keresett.

48 A fülkék bálványtartó szerepére is sokan gondoltak. Szabó Z. szerint a bükkaljai kúpok csúcsán tej- és mézáldozatot mutattak be egykor 43 MIHÁLY Péter 1985. 1-50.; Panajir Dagh: Élet és Tudomány 1968. 50. sz. 2301-2305.; FORGÁCS András-SZABÓ Miklós: Görögország. Budapest, 1974. 155., 209-210., 308., 345.; Ardino: Kurorte 1971. 1. sz. és Beitäge zur älteren Europaischen Kulturgeschichte В. LS. Klagenfurt, 28-36.; Süket-kő: Recorte in Bulgaria 1981. 1. sz. 35.; Alexandar FOL - Ivan MARAZOV: Thrákia és a thrákok. Budapest, 1984. 35-36., 72., 98. 44 BAKÓ Ferenc 1971.; 1977. 45 BARTALOS Gyula 1891. 140.; SAÁD Andor 1963. 86. 46 KLEIN Gáspár 1939. 15., 18. 47 SASHEGYI Sándor 1955-56. 1-76. Kézirat. 48 FÜLÖP Zoltán 1963. 83