Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

Baráz Csaba—Mihály Péter A HEVES ÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKŐ TOPOGRÁFIA ÚJABB EREDMÉNYEI ÉS A FÜLKÉK RENDELTETÉSÉNEK VIZSGÁLATA A Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája című tanulmányok 1976-ig közölték az addig felkutatott és felmért lelőhelyeket.

1 Bár a kaptárkövek és fülkék eredeti számát már sohasem tudjuk meg, mégsem tekintettük lezártnak a topográfiát a következő bővítési lehetőségek miatt.

2 1. Azoknál a kaptárköveknél, ahol még nem volt feltárás, előkerülhetnek újabb fülkék a sziklák talajszint alatti felületén. 2. Az 1890 utáni kőbányászat által részben vagy teljesen elpusztított kaptárkövek rekonstruálására csak akkor van remény, ha szerencsés esetben fennmaradtak turisták, országjárók vagy mások által készített fényképek (rajzok), amelyek a megsemmisítés előtt készültek.

3 3. Lehetséges, hogy a topográfiában felsorolt lelőhelyeken kívül esetleg még fellelhető eddig ismeretlen kaptárkő. A hegyvidék erdővel borított részeinek fedettsége miatt ez nem kizárt. A három megyében 1976 óta született új eredmények igazolták a fenti pontok előrejelzéseit.

4 A felmérések mindig a kaptárkövek és fülkék felfedezésekor, illetve a felmérésekor tapasztalt állapotokat rögzítik és tükrözik. Ezután a természetes lepusztulás és emberi rongálás következtében - a védetté nyilvánítás ellenére - csökkenés is bekövetkezhet. Néhány, korábban felmért fülke teljes lepusztulása már megtörtént s ez a folyamat aligha állítható meg.

5 A topográfiai adatok összesítésének ismeretében lehetővé vált, hogy a fülkék rendeltetését a kialakult feltevések tükrében újra megvizsgáljuk. Az utóbbi évtize1 MIHÁLY Péter 1975. 31-60.; 1976. 245-292.; 1978-79. 33-86 2 Uő 1975. 31-32. 3 BARTALOS Gyula a régészettörténeti kutatásait összefoglaló tanulmányában (Pro memoria 1917. EFL PBI PM.) említést tesz arról, hogy hivatásos fényképészek által felvételeket készíttetett a kaptárkövekről. „Sikerült körülbelül 70 ilynemű ábrát felvétetni." Az 1891. január 11-én kelt, H AMPEL Józsefnek címzett leveléből pedig kiderül, hogy 14 ábrát küldött az Országos Régészeti és Embertani Társulat ülésére, tanulmánya illusztrációjaként, melyekből kettő meg is jelent az Archaeologiai Értesítőben - de „fényképem még itthon is van". (OSzK Kt Fond VIII. 2435.) Talán van remény, hogy Bartalos lappangó fényképfelvételei előkerüljenek. 4 MIHÁLY Péter 1991. A Pest megyei kaptárkövek topográfiájának újabb eredményei. Kézirat. Publikálási ígéret, megjelenés a közeljövőben. A statisztikai adatok, példák ebből is merítve. 5 Budakeszi - Kecske-hegy É-i lejtője, 9. fülke; Pomáz - Holdvilág-árok Nagyszikla, 8. fülke; Eger - Cakó-tető 1/18. fülke; Demjén - Bányáéi több fülke elpusztult, több nyom teljesen eltűnt, valamint az Egerbakta - Szentvölgy 2. fülkéjét barbár módon megrongálták. 63